A település nevét kiíró zöld tábla után még nem feltétlenül kell 50-re lassítani. A KRESZ szempontjából ugyanis egy másik jelzésnél kezdődik a lakott terület.

Ismerős helyzet: autózunk az országúton, és feltűnik egy zöld tábla a következő település nevével. A házak már látszanak, a fehér településtábla azonban csak később következik. Mikortól kell legfeljebb 50 km/órával haladni?

A válaszhoz két különböző határt kell megkülönböztetni. A zöld helynévtábla tájékoztatást ad: önmagában nem változtatja meg az út forgalmi rendjét vagy a sebességhatárt. Attól tehát, hogy elhaladtunk mellette, a KRESZ szerint még nem feltétlenül járunk lakott területen.

A KRESZ meghatározása alapján lakott területnek a kezdetét és végét jelző táblák közötti rész számít. A kezdő tábla általában fehér alapon, fekete betűkkel mutatja a település nevét. Ettől a ponttól érvényes a lakott területen megengedett általános, 50 km/órás sebességhatár.

Ott a településnév, mégse kell lassítani? Ezt mondja a KRESZ 1

Tájékoztat, nem korlátoz

Ha személyautóval egy hagyományos országúton érkezünk, és nincs más sebességkorlátozás, a zöld tábla után továbbra is legfeljebb 90 km/órával mehetünk. A fehér táblához érve viszont már be kell tartani a lakott területre érvényes sebességhatárt.

Arra is figyelni kell, hogy a zöld helynévtábla nem oldja fel a korábban kihelyezett sebességkorlátozást. Egy korábbi 70-es korlátozás például a zöld tábla után is érvényben marad.

A fehér tábla sem jelent mindenhol automatikusan 50-es maximumot: ha a lakott terület kezdetét jelző táblával együtt külön sebességkorlátozó táblát is kihelyeztek, az azon szereplő értéket kell figyelni. A KRESZ szerint az így jelzett korlátozás hatálya a teljes lakott területre kiterjed.

A településről kifelé is akad egy hasonló csavar: a lakott terület végét jelző tábla után sem lehet minden esetben rögtön 90-re gyorsítani. Korábbi cikkünkben megmutattuk, mikor maradhat érvényben a sebességkorlátozás a település után is.