Gordon Murray 2020 augusztusának elején mutatta be az ikonikus McLaren F1 szellemi utódjának szánt T.50-est. Akkor arról beszélt, reméli, hogy az emberek ugyanúgy használni fogják az autót, mint annak idején az 1990-es évek legendás McLarenjét. Az F1 tulajdonosainak nagy része valóban közlekedett is az autójával, a becslések szerint tízből kilenc példány rendszeresen járt közúton.
Csakhogy azóta sok minden megváltozott. A McLaren F1-ből mára olyan autóipari ereklye lett, amelyhez 7 milliárd forint körüli összeg alatt már aligha lehet hozzájutni. Tulajdonosaik ezért sokszor inkább klimatizált garázsokban őrzik őket befektetésként, és hasonló sors jut más, különösen ritka szupersportautóknak is.
A T.50 pedig minden szempontból ebbe a kategóriába tartozik. Tehát inkább vitrinbe rakják, semmint vezessék, pedig Murray szerint ez a világ egyik legtisztább vezetési élményt nyújtó autója. A legendás konstruktőr munkásságát ismerve ezt nehéz egyszerű marketinges túlzásként elintézni.
Mindegyikben egy szívó V12-es dolgozik, amely egészen 12 100/perc fordulatig pörög, ráadásul mindössze három tized másodperc alatt képes eljutni az alapjárattól a fordulatszám-tartomány tetejéig. A motor egy hatfokozatú, kézi váltón keresztül hajtja a hátsó kerekeket. Az első öt fokozat kiosztását a gyorsulásnak rendelték alá, míg a hatodik hosszabb áttétele nyugodtabb autópályázást tesz lehetővé.
És ott van persze a hatalmas ventilátor az autó hátulján, amelyhez hasonlót széria közúti autón nemigen találni. Ugyanilyen különleges a háromüléses utastér is: a vezető középen ül, két utasa pedig kissé hátrébb, mellette kap helyet.
De mindez hiába, mert a milliárdosok (tisztelet a kivételnek) még több milliárdot szeretnének, a bankszámlán pörgő összegek többet érnek a tiltásig hajtott V12-esnél. Így nincs meglepetés a a 047-es alvázszámú T.50 eddigi életútján. Az autó órájában mindössze 62 mérföld, vagyis körülbelül 100 kilométer szerepel. Ez önmagában is nevetségesen kevés, de a történet még abszurdabb: szinte az egész futásteljesítmény a gyári végellenőrzés során került az autóba.
Másként fogalmazva: a tulajdonos 2020-ban megrendelte az új Gordon Murray kupét, majd több mint három évet várt arra, hogy elkezdődjenek a kiszállítások. Amikor végre megkapta saját példányát, betolta egy klimatizált helyiségbe, és tulajdonképpen egy centit sem gurult vele.
Vélhetően ez nem fog megváltozni: most az RM Sotheby’s aukciósházon keresztül kínálja eladásra az autót. A T.50 alapára 2020-ban 2,36 millió angol font volt, ami mai árfolyamon nagyjából 1 milliárd forintnak felel meg. Az RM Sotheby’s becslése szerint ez a gyakorlatilag új állapotú példány most ennek körülbelül a kétszereséért, vagyis nagyjából 2 milliárd forintért találhat gazdára.
Az sem kizárt, hogy a licit ennél is jóval magasabbra szalad.
Áprilisban ugyanis már árverésre került egy másik T.50, a 009-es alvázszámú példány. Abban még ennél is kevesebb, mindössze 43 kilométer volt, végül pedig 8,035 millió dollárért, vagyis jelenlegi árfolyamon körülbelül 2,57 milliárd forintért cserélt gazdát.
Persze a történethez hozzátartozik, hogy a T.50 nem luxusautó. Kritika érte például az első fényszórók teljesítményét, valamint a gyenge légkondicionálást. Meleg időben emiatt az üvegek alatt gyorsan üvegházzá változhat az utastér.
A fenntartási költség pedig horribilis összeg, mert tényleg versenypályáról származó technikáról van szó. Így végül már nem is annyira meglepő, hogy sok tulajdonos inkább más autóval jár boltba, de hogy egy esetünkben egy pályanapra sem jutott el a világ egyik legkülönlegesebb autója? Őrült időket élünk…
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
