Ha csak egyetlen számot veszünk figyelembe, akkor szépen halad az európai átállás az elektromos autókra: augusztusban 30,5 százalékra nőtt a tisztán elektromos személyautók részesedése a Reuters által ismertetett felmérésben.
A vizsgált országokban 202 833 ilyen kocsi kapott rendszámot, 54,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Csábító lenne ebből kijelenteni, hogy száguldunk a benzinkutak kihalása felé, de a teljes kép árnyaltabb.
Már ott furcsa a számítás, hogy csak 16 kiválasztott piac szerepel a listán, amiben benne van Norvégia, annak ellenére, hogy nem EU-tag. A szerepeltetés valahol érthető, mert ha van ország, ami fel tud húzni egy villanyautós átlagot, az Norvégia.
Náluk augusztusban 98,7 százaléknál jártak, Dániában 85,9 százalék volt az arány. Ezek valóban felfelé húzzák az összesítést, de a növekedés nem pusztán északi mutatvány: Németországban 32,5, Franciaországban 38,3 százalék jutott a villanyautóknak.
Lengyelország ugyanakkor csak 4,8, Olaszország 6,4 százalékot ért el. Már ezen a szűkebb listán is óriási a szakadék.
A magyar helyzetet az ACEA első féléves, országonkénti adatait nézve vizsgálhatjuk. Januártól júniusig nálunk 7497 új tisztán elektromos személyautót regisztráltak a 74 905 új autóból: ez 10 százalék. Ebben az összevetésben az uniós mezőny végén Horvátország állt 4,0 százalékkal, utána Lengyelország következett 5,3 százalékkal. Szlovákia és Észtország egyaránt 6,2, Görögország 6,3, Csehország 6,6 százaléknál járt.
Tehát országra lebontva már nem ilyen egyértelmű az elektromos autók terjedésének üteme, van ahol ez a folyamat sokkal hosszabb lesz, mint az éltanuló, és sok szempontból kivételes helyzetben lévő Norvégiában.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
