Lengyelország keményen rákapcsolt a gyorshajtók lekapcsolására. A szokásos, könnyen felfedezhető, kivédhető fix mérőpontok mellett az átlagsebességet is nézik a veszélyes szakaszokon, és az eddig kiszabott büntetések érdekes statisztikai adatokat szültek. 

2025-ben Lengyelországban több mint 470 500 gyorshajtást csíptek meg az átlagsebesség-mérő rendszerek. Ez masszív, 26 százalékos ugrás az előző évhez képest, ami jól mutatja a probléma növekvő mértékét. A rendszert felügyelő hatóság tavaly összesen 114 aktív mérőszakasszal dolgozott, amelyek mintegy 670 kilométernyi gyorsforgalmi utat fedtek le.

A technológia pofonegyszerű, de kíméletlen: a rendszer folyamatosan működik, és a két ellenőrző pont között eltelt áthaladási időt veszi alapul. A kamerák rögzítik a jármű belépésének és kilépésének pontos pillanatát, az algoritmus pedig kiszámítja az átlagsebességet. Ha ez az érték meghaladja a megengedett limitet, a csekk már úton is van a tulajdonoshoz.

Az A4-es autópálya alsó-sziléziai szakaszán működő átlagsebesség-mérő kiugróan magas számú szabálysértést rögzít; a régió Lengyelország egészével összehasonlítva is kiemelkedő.

Ennek a résznek a statisztikái feketén-fehéren megmutatják, mely modellekkel futnak bele a leggyakrabban a mérésbe. A top 10-es lista a következőképpen alakult:

  • Volkswagen: 6 038 eset
  • Audi: 5 443 eset
  • Mercedes-Benz: 5 395 eset
  • BMW: 5 164 eset
  • Skoda: 3 224 eset
  • Ford: 2 909 eset
  • Opel: 2 214 eset
  • Toyota: 2 207 eset
  • Renault: 1 845 eset
  • Volvo: 1 348 eset

Ezek a nyers adatok nem feltétlenül jelentik azt, hogy a Volkswagen vagy Audi tulajdonosok vezetnek a legveszélyesebben. Sokkal inkább a lengyelországi járműpark összetételét és az adott márkák domináns jelenlétét (például a rengeteg céges flottaautó és behozott használt jármű arányát) tükrözik a vizsgált útszakaszokon.

Magyar autósként is egyértelműen látszik, hogy a valóban rizikós szakaszokat leghatékonyabban ilyen jellegű sebességméréssel lehet biztonságosabbá tenni.