Nagy port és kommentvihart kavart a Vezess által is közölt tervezet, ami a budapesti Nagykörút megújuló szakaszait mutatta be. Ezek első ránézésre kevesebb parkolási lehetőséget adnak, de a BKK szerint “az igazság az, hogy valójában több szakaszon állnak majd rendelkezésre parkolóhelyek, hiszen a tervek szerint a József körúton és a Ferenc körúton is létesülnek új parkolósávok.
Ezek a parkolósávok jobban fogják szolgálni a Nagykörút gazdasági életét, hiszen sokkal több hely áll majd rendelkezésre rakodásra, árufeltöltésre, valamint a jelenlegi érvényes maximum három órás parkolási lehetőség 30 percesre csökkentésével biztosítható, hogy könnyebb legyen parkolóhelyet találni a Nagykörúton (a gyorsabb cserélődésnek köszönhetően).
Nőni fog a megosztott járművek dedikált parkolóhelyeinek száma is. A hosszabban parkolni vágyókat könnyen elérhető információkkal fogják segíteni, hogy a közelben hol találnak parkolóházat vagy mélygarázst, ezzel biztosítva, hogy a lehető legjobban hasznosuljanak a körúti parkolóhelyek. Ezek az intézkedések mind azt segítik, hogy Nagykörút újból élettel teljen meg, az Budapest egyik büszkesége lehessen.”
De vajon tényleg szükség van rengeteg parkolóra a kisboltok, üzletek életben maradásához? Egy közlekedési szakértő szerint nem is kell parkoló, nem emiatt zárnak be a boltok:
Daniela Gaspoz-Fleiner mobilitási szakértő egyLinkedIn-bejegyzésben rávilágított, a svájci Lyss településen, a Bahnhofstrassén található pékség kénytelen volt végleg bezárni kapuit. Mindezt úgy, hogy a bolt előtt bőségesen akadt parkolóhely.
Három évvel ezelőtt ugyanez a pékség még foggal-körömmel harcolt az ellen, hogy a parkolók egy részét fásított, zöld közösségi térré alakítsák. A félelem borítékolható volt: ha eltűnnek a parkolók, elmaradnak a vevők. A padokkal és fákkal tarkított kísérleti projektet végül le is fújták, az aszfalt és a parkolóhelyek maradtak.
A gazdasági realitás azonban utolérte az üzletet, és végül mégis be kellett zárniuk. Ami az egészben a leginkább ironikus: az új bérlőt kereső hirdetésben már kifejezetten a központi elhelyezkedést, a vasútállomás közelségét és a jelentős gyalogosforgalmat emelik ki fő vonzerőként. Ez az ellentmondás kristálytisztán megmutatja, hogy a parkolóhelyek önmagukban messze nem garantálják a kiskereskedők túlélését.
A potsdami fenntarthatósági kutatások szerint a belvárosi kiskereskedelmi bevételek 91 százalékát azok az emberek termelik ki, akik gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel érkeznek. Egy londoni felmérés is hasonló eredményre jutott: a gyalogosok és a bringások havonta átlagosan 40 százalékkal többet költenek, mint az autósok. – írja a chip.de
A Svájci Szövetségi Közútügyi Hivatal (ASTRA) állásfoglalása is egyértelmű: „Nem bizonyítható összefüggés a parkolóhelyek megszüntetése és a boltok, illetve vendéglátóhelyek forgalmának visszaesése között.”
A valóság ad választ a tervekre
Természetesen a másik oldal igazát is bizonyítják kutatók. Donald Shoup, a UCLA (Kaliforniai Egyetem) elismert várostervezési professzora a legendás, hivatkozási alapnak számító „Cruising for Parking” (Parkolóhely-vadászat) című átfogó tanulmányában rántotta le a leplet a felszíni parkolók megszüntetésének hatásairól. Shoup évtizedek közlekedési adatait elemezve bizonyította, hogy a zsúfolt belvárosokban a forgalom átlagosan 30 százalékát – de kirívó esetekben akár a 74 százalékát is – pusztán a parkolóhelyet kereső, a háztömböket tizedszer is megkerülő autósok teszik ki.
Ők nem tűnnek el a városból a sétálóutcák hatására, nem szállnak ki az autóból, megjelennek máshol: a „keresőforgalom” egyszerűen áttevődik a szomszédos lakóutcákra, brutálisan megnövelve ott a károsanyag-kibocsátást és a zajszennyezést.
Nem kell az USA-ig vagy a múltba menni a negatív példákért: elég megnézni a londoni Oxford Street 2026-os, jelenleg is folyamatban lévő vitáját. A Westminster Városi Tanács és a környékbeli lakosok azért tiltakoznak hevesen a londoni vezetés autómentesítési tervei ellen, mert szerintük a forgalomcsillapítás csak áthelyezi a problémát.
