Gladsaxe önkormányzata a hagyományos utcai kandeláberekbe vörös spektrumú LED-fényforrásokat telepített. A döntés mögött komoly tudományos érvek sorakoznak, és jól mutatja azt a paradigmaváltást, ahogyan a jövő városai a környezetvédelmi szempontokat az infrastruktúra-fejlesztésbe integrálják.
Évtizedeken át kőbe vésett szabály volt a közlekedésbiztonságban, hogy a nagyobb fényerő egyet jelent a nagyobb biztonsággal – a mérnökök fehér fénnyel igyekeztek maximalizálni a látási viszonyokat mind a sofőrök, mind a gyalogosok számára. Napjainkra azonban egyre több kutatás bizonyítja, hogy pontosan ezek a fényhullámhosszak komoly károkat okoznak az éjszakai vadvilág, különösen a denevérpopulációk számára.
A szakmai vizsgálatok rávilágítottak, hogy a mesterséges éjszakai fény hullámhossz-specifikusan befolyásolja a denevérek tájékozódását és életvitelét. A hosszabb hullámhosszú vörös fény úgy képes minimalizálni az állatok megzavarását, hogy közben a volán mögött ülők számára továbbra is elégséges, funkcionális megvilágítást biztosít az úttesten.
A speciális vörös LED-eket egy 650 méteres szakaszon vetették be.
Ez az aszfaltcsík sűrű lombkoronájú, fás folyosókat szel ketté, ráadásul egy olyan kolónia területén halad át, amely hét különböző denevérfajnak ad otthont. A fejlesztés kimondott célja az arany középút megtalálása: garantálni a közlekedésbiztonsághoz elengedhetetlen látótávolságot, miközben a fényszennyezés minimalizálásával óvják a helyi ökoszisztémát.
Végső soron persze a projekt sikerét nem az esztétika vagy a helyi lakosok szubjektív véleménye fogja eldönteni, hanem a kőkemény adatok. A gladsaxei kutatók jelenleg is folyamatosan monitorozzák a denevérek aktivitását és a forgalmi viszonyokat a vörösen kivilágított útszakaszon, hogy pontos képet kapjanak a fényerőváltás vadvilágra gyakorolt hatásairól. Az itt gyűjtött mérési eredmények döntik majd el, hogy máshol is alkalmazzák-e ezt az úttörő módszert.
