Európában a közlekedési ellenőrzés technikája alapvetően statikus logikára épül. Fixen telepített traffipaxok, dobozba zárt kamerák, esetleg időszakosan bevetett civil rendőrautók, vagy drónok figyelik a forgalmat.
Kína ezzel szemben egészen más irányba indult el: ott a drón már nem „repülő kamera”, hanem valós idejű, mesterséges intelligenciával támogatott rendészeti eszköz. Gyakorlatilag mindent lát és mindent ellenőriz, ha felküldik, akkor lehetetlen elrejtőzni előle.
A kínai nagyvárosokban – Hangzhouban, Sanghajban vagy Sencsenben – a rendőrségi drónok nem csak megfigyelnek, hanem azonosítanak, értelmeznek és azonnal reagálnak.
A levegőből érkező élőképet AI-algoritmusok elemzik: felismerik a tiltott parkolást, a záróvonalon áthajtást, sőt a vezetés közbeni mobilhasználatot vagy az öv hiányát is. Ezek tipikusan olyan szabályszegések, amelyeket földről nehéz bizonyítani, különösen zsúfolt városi környezetben.
Az algoritmus felismeri a szabálysértést, és már el is menti a bizonyító erejű képkockákat a videóból, amit küld a központnak. A jogsértés rögzítése (fotó és videó) után sok esetben emberi ellenőrzés következik, majd a helyszíntől és besorolástól függően vagy figyelmeztetés, vagy nem helyszíni bírságolás indul.
Mert ezekre a repülő kamerákra már hangszórót is szereltek, tehát szó szerint tudják figyelmeztetni is az engedetlen, szabályszegő polgárokat, ha nincs szükség bírságolásra. Így az operátor helyszínre érkezés nélkül azonnal felszólíthatja a sofőrt, hogy álljon el, tegye le a telefont, haladjon tovább.
Sőt, egyes városokban – például Hangzhouban – a rezgő zseb jelzi, hogy figyel a repülő rendőr: SMS-ben figyelmeztetik az autóst, és türelmi időt adnak a szabálytalanság megszüntetésére. Ha ez nem történik meg, akkor lép életbe a szankció.
Azon már meg se lepődünk, hogy egy rendszám, arckép alapján azonnal tudja a rendszer, hova kell küldeni a szöveges figyelmeztetést. Európában – így Magyarországon is – a drónos ellenőrzés ettől még messze áll.
Bár a rendőrség használ drónokat baleseti helyszínelésre, forgalomfigyelésre vagy kiemelt akciók során, ezek nem rendelkeznek AI-alapú döntéstámogató rendszerekkel A felvételek jellemzően utólagos elemzésre szolgálnak, a jogsértés felismerése és minősítése továbbra is emberi szemre és mérlegelésre épül.
A helyzet azonban lassan változik az öreg kontinensen is, Spanyolországban például már fix kamerákkal figyelik a záróvonalat átlépő autókat, és automatikusan küldik a büntetést.
