Napjainkban alig akad megfizethető áron kínált irracionális autó, ami formájával, kialakításával leginkább a sofőrt és annak lelkét szolgálja. Igen, a kilencvenes évek kétajtós, sportos típusaira gondolok, olyan kupékra, amelyek alapját valamilyen tömegmodell adta.
Ezek nem Ford Mustangok, V8-assal szuszogó AMG-Mercedesek, hanem olyan érdekes, értékes, és élményt adó kocsik, amiket új korukban sem mértek vagyonokért.
A sztár – Opel Calibra
A kilencvenes évek egyik jellegzetes kupéja volt az Opel Calibra, amely a széles körben elterjedt Vectra műszaki alapjain kínált izgalmas formát, élvezetes vezetési élményt és vagány stílust. A modellből 1989 és 1997 között nagyjából 240 ezer darab készült.
A leggyakoribb motor a 2,0 literes négyhengeres volt, amely 8 szeleppel 115, 16 szeleppel pedig eleinte 150, majd az Ecotec verzióban 136 lóerőt tudott. A kínálat csúcsát a 204 lóerős turbómotoros változat jelentette, melyet összkerékhajtással és hatfokozatú, manuális váltóval szereltek a kivételes stabilitás érdekében, még a 245 km/órás végsebességnél is. Emellett a Calibra elérhető volt egy 2,5 literes, 170 lóerős, V6-os motorral is.
Ma már mindet megette a rozsda, a legkegyetlenebb ellenfél, gyakorlatilag pár darab keres új gazdát, vagy nagyon olcsón, vagy a hárommilliós tartomány felett. Ez az elosztás nem véletlen, a szép állapotú Calibra ma már keresett, gyűjtői darab, amire a tulajdonos vélhetően rengeteg munkaórát vagy pénzt áldozott.
Az olasz stílus – Fiat Coupé
A Fiat Coupé, amelyet 1993 és 2000 között gyártottak, egy különleges sportkupé volt, amely a 90-es évek olasz autógyártásának egyik ikonikus modelljévé vált. Igaz, hogy Pininfarina logó díszeleg az oldalán, de a formatervért valójában Chris Bangle felelt. Igen, az az amerikai dizájner, aki a legmerészebb BMW-ket is rajzolta.
A Coupé karakteres, éles vonalvezetése és egyedi stíluselemei, például a karosszéria vonalába simuló, kör alakú hátsó lámpák azonnal felismerhetővé tették az autót. Legerősebb változatában 5 hengeres turbómotor dolgozott 220 lóerős teljesítménnyel és 310 Nm nyomatékkal, ami 6,3 másodperc alatt gyorsította 100-as tempóra az 1,3 tonnás autót.
A kakukktojás – Toyota Paseo
Egy igazi titkos tipp a nálunk szinte teljesen ismeretlen Toyota Paseo. Nem annyira nosztalgikus, mint a Calibra, és messze nem annyira merész és elbűvölő, mint a Fiat Coupé, mégis hűen hozza a kilencvenes évek hangulatát. Ráadásul kupé mellett kabrió kivitelben is létezik.
A Toyota Paseo a Tercel és a Starlet modellekkel közös műszaki alapokra épült, ami miatt rengeteg alkatrészük kompatibilis egymással.
Formavilága alapvetően rendben van, nem öncélúan ronda, inkább csak japánosan unalmas. Pont emiatt szinte teljesen észrevétlen marad a forgalomban, egyfajta “lopakodó”, amely a régi Swiftekhez hasonlóan beleolvad a környezetébe.
A hajtásáról a Tercelből származó 1,5 literes, 5E-FE kódjelű, soros négyhengeres motor gondoskodik, amely 100 lóerős teljesítményt és 123 Nm nyomatékot ad le 3200-as fordulatszámon. Nem sok, de az autó maga alig 900 kilogramm, a motort pedig még nem tették tompa, csorgó nyálú zombivá a kibocsátási normák miatt bevezetett kütyük. Így várja a gázpedál rúgását, élénken pörög, kabrióként pedig igazán kiteljesedik a Paseo.
