Az Európai Unió tervei között szerepel, hogy elérje, hogy közlekedési balesetben senki ne veszítse el az életét. Ennek eléréshez számos dolognak kell összeállnia. Például ezért szigorítanak folyamatosan a járművek biztonsági előírásain, bevezetve többféle elektronikus segédrendszert, mint a vészfékasszisztenst, az éberségfigyelőt, a táblafelismerőt stb.
Ugyanakkor a tagállamok saját hatáskörben a közlekedés, a járművezetés, a járművek műszaki állapotára vonatkozó szabályokkal és azok betartatásával tehetnek sokat a célokért. Egyelőre azonban még messze vagyunk a céltól, ez jól látszik az MTVA grafikonján, amely az elmúlt évtizedek közúti áldozatainak számát mutatja be:
Mint az ábra alapját adó, Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderül 2024-ben 14 687 közúti közlekedési baleset történt, amelyben 19 365 személy megsérült és 497 életét veszítette.
Hogy érzékeljük, 1990-ben még 27 801 balesetben 36 996-an sérültek meg és 2432-en haltak meg. Tíz évvel később, azaz 2000-ben 17 493 esetre 22 698 sérült és 1200 áldozat jutott. 2010-ben az említett számok 16 308, 20 917 voltak, miközben 740-en haltak meg az utakon.
2020-ban jutott a csúcsra a biztonság, hiszen akkor „csak” 13 778 baleset történt, amelyben 17 716 ember szerzett sérülést, míg 460-an nem térhettek már haza. Azóta sajnos ennél minden évben magasabb értékkel találkozunk.
A teljes képhez hozzá tartozik, hogy míg 2000-ben kevesebb mint hárommillió jármű volt forgalomban hazánkban, 2010-ben ez már meghaladta a 3,6 milliót, 2020-ban a 4,7 milliót, míg 2024-ben már 5,1 milliónál is magasabb számot jegyez a statisztika. Mindezt úgy, hogy az újautó-állomány 121 ezer darabbal bővült tavaly.
Ezzel párhuzamosan persze a – biztonságosabb közlekedést szavatoló – autópálya-hálózat is fejlődött, hiszen a 1990-ben nem érte el a 400 kilométert, a 2000-es évek közepére már átlépte az ezer kilométert, mostanra pedig a kétezerhez közelít.
Ha kíváncsi vagy melyek a legveszélyesebb utak ma Magyarországon a Vezess korábbi cikkéből kiderül:
