Gyorsan nyugtassunk meg minden kíváncsi márkarajongót: a “méretes Mercedesek magabiztossága” nevű csodálatos tulajdonságot Stuttgart legkiválóbb járműveihez (vagyis a hatalmas belsőégésű motorral szerelt limuzinokhoz) hasonló szokásos nyugalommal hozza, immár párosítva a villanyautókra jellemző dinamizmussal. Az extra nagy teljesítményű benzines luxusautók és sportkocsik veszettül húznak, ez viszont 1000+ Nm nyomatékkal ugrik a gázadásra. Egészen hihetetlen, hogy a már üresen 2680 kilós tömeget 2-3 utassal (azaz közel 3 tonnát), úgy megrántja bármikor, hogy szólni kell előre: légyszi, támaszd ki a fejed, mert fájni fog. Tényleg, konkrétan megrántja a nyakad. Leírhatatlan ereje van.
Ezen az oldalon mindenki olvasott már tucatnyi AMG-tesztet, ezekben száz jelzőt a leggyorsabb Mercedesek fantasztikus sebességére, ezt az EQS mind tudja. A robbanékonysága sarokba állít minden korábbi AMG-t – már nagyon várjuk, hogy jöjjenek a tisztán elektromos, ettől jóval kisebb tömegű sportautók. Ez a hajtás arra született, én vezettem a kultikus Tesla Roadstert, 12 éve hiányolom az elektromos sportautókat.
Luxusautónak is szinte hibátlan, akinek félelmei lennének, tegye félre örökre. Normál használatban végtelenül csendes és kizökkenthetetlenül főúri az EQS, robbanékonysága ellenére elsősorban parádés utazóautó. Az évek óta ismert MBUX rendszer hangvezérlése már ott tart, hogy a hétéves kisfiam játszott vele a jobb hátsó ülés távolságából, itt tartunk, egy írni-olvasni most tanuló elsős gyerek beszélget a maga kezdő angolságával az autóval, és parancsolgat neki, hogy most narancssárgára, lilára vagy éppen pirosra változtassa a beltér hangulatvilágítását a számítógép. (Jó tanács, én szóltam előre: panorámatető kinyitásának kulcsszavát ne tanítsuk meg a kölöknek, mert onnantól azzal idegesíti jóapját, nem a színek megállás nélküli variálgatásával.) A menü kezeléséből nekem először hiányzott a könyöklő előtti klasszik tekerőgomb, ami sokat segít megszokni az agyonextrázott autók kétség kívül nehezen megvalósítható mutatványát: egyszerre minél több tudást belepakolni a kocsiba úgy, hogy minél egyszerűbb legyen kezelni. Egy nap alatt megszoktam, megtanultam, gyorsan elérhető minden a menü központi oldaláról, nincsenek 4-5 lépéses manőverek, és a szoftverkirály amerikai riválissal ellentétben mondjuk az ülés fűtését hagyományos gombbal, egyetlen gombnyomással elindíthatjuk.

Más bolygó, mint egy puritán (unalmas?) Tesla. Fehér bőrrel, yachtos faborítással ennél is fényűzőbb

Muszáj voltam berakni erről a változatról egy gyári fotót. Én ilyen tesztautót adnék az újságírók alá, miközben tudom: nálunk az unalmas, kívül-belül szürke változatokat könnyebb értékesíteni, és a tesztautót is el kell majd adni valakinek. Ezzel az enteriőrrel nem lehetne?
A világ talán legjobb navigációja is ebben az autóban működik, egy-egy kereszteződés előtt akár 200 méterrel már a kocsi előtti élő kameraképet mutatva az utcák valódi épületei (és nem grafika) közé irányítva minket nyilakkal, eltéveszthetetlen. Forgalomban egyébként gyakran bekapcsolja az első kamerákat és kirakja képüket a központi óriás-képernyőre mondjuk piros lámpánál állva, közben mutatva a keresztirányú forgalmat.
Elemében van a városon kívül, kanyargós utakon is, a légrugózás, az alacsony súlypont és a hatalmas teljesítmény a tömegéhez képest élvezetes vezethetőséget nyújt, szerencsére a kormányzása sem szintetikus. Az összkerékhajtás Torque Shift funkciója önműködően gondoskodik az első- és hátsó tengelyek közötti intelligens nyomaték-elosztásról, biztosítva az elektromos hajtásrendszer lehető legnagyobb hatékonyságát, illetve a mechanikus összkerekes hajtásrendszereknél lényegesen gyorsabb reakcióidőt. Ez a rendszer percenként 10 ezer alkalommal ellenőrzi – és ha szükséges – folyamatosan variálja a nyomaték beállításokat. A vezethetőséget és a komfortot is próbálja ésszel megoldani, még egy példa utóbbira: az ülésfűtés bekacsolására magától bemelegíti nekünk a kormányt is, okos autó. Na de jöjjön a két-három év múlva már a legújabb fejlesztések miatt elfelejthető kérdés: mennyit megy el egy feltöltéssel?
Ez érdekel mindenkit, de mióta magam is villanyautó-tulajdonos vagyok, pontosan tudom, hogy a hatótáv bemondásánál lényegesebb a valós fogyasztási adat. Itt 565 kilométer a hivatalos hatótáv, aminek kiírásakor egyből alatta megjeleníti a sofőr addigi vezetési stílusa (valós fogyasztása) szerinti várható hatótávot (ami 414 kilométer volt, mikor beültem először az autóba), nálam végül 332 kilométert ment volna el, ha nem rakom töltőre a teljes lemerülés előtt pár tíz kilométerrel. Addig 37,8 kWh-s átlagfogyasztással közlekedtem.

Az általa kiírt megtehető hatótáv mellett jelez egy ennél több, maximálisan elérhető kilométerszámot is, aminek teljesítéséhez (a hatótáv további növeléséhez) ki lehet kapcsolni pár dolgot (például a Hyperscreen nagyját, kivéve a légkondi kapcsolóit), és/vagy aktiválni lehet más funkciókat. Amikor már csak 61 kilométeres hatótávot jelzett, bekapcsoltam az ECO menetfunkciók nevű rendszert, ami részben önvezetésre állította át a kocsit. Magától követte Budapest belvárosában az előttem haladót, közben erőteljes motorfékkel rekuperált ahelyett, hogy én a tárcsafékekkel lassítottam volna a kocsit. Így bő 10 százalékkal megnövelte a hatótávot
Hiába okos, összességében brutálisan sok energiát használ fel, és extrém odafigyeléssel sem lehet levinni 26-28 kWh alá a fogyasztását, nekem legalábbis – leszámítva pár kilométert – nem sikerült. Felrémlik egy jelenet kb. 10 évvel ezelőttről, amikor kezembe kaptam a V8-as Camaro kulcsát: tessék, 40 litert fogyaszt városban! Talán itt tart most ez a villanyos izomautó fogyasztásban?
Jellemzően 30-40 kWh közötti adatot írt a kijelzője budapesti közlekedéskor, sztrádán ennek alsó tartományában (28-34 kWh), belvárosi gyorsulok-lámpa-gyorsulok haladásnál a tetején (38-42 kWh). Amikor a külvárosi focipályára olyan 30-70 kilométeres tempóval haladva kiértünk, és megkérdeztem kedves ismerősömet, hogy ő ugyanoda érkezve a Model S Plaid-jével mennyit fogyasztott, durva különbséget írt ki a két jármű kijelzője: nála 19 kWh-t, nálam 35 kWh-t. Elmondásunk szerint mindketten normálisan, edzésre készülődő gyerekkel a hátsó ülésen (ezért nyugisan) közlekedtünk korábban.
Szerencsére a teszthét időjárása tavasziasan változékony volt, így megfigyelhettem a külső hőmérséklet akkumulátorokra gyakorolt hatását, ami villanyautóknál sokat képes morzsolni a hatótávból, de annyira extrém különbségeket még sosem láttam más elektromosban ülve, mint amit az EQS kijelzője állított. Az otthonunk és az iskola közötti pár kilométeres távot a 0 fok körüli, borongós kora reggelen megtéve 50 kWh körüli fogyasztást írt, míg ugyanaznap délutánján a már 18 fokban, az órákon át a tűző napon erősen felmelegedett kocsival elindulva és haladva 28-30 kWh-t.
Teljesen más kategória, de viszonyításképpen álljon itt, hogy pontosan ugyanazon utakon, ugyanazon körülmények között gyakorlatilag háromszor annyit fogyasztott, mint a saját i3-as BMW-m. Erős ez az átlagfogyasztás, de hasonlíthatjuk máshoz is: egy 700+ lóerős benzines AMG is bezabál 20+ litert Budapesten, ami szintén a háromszorosa egy kiskocsi üzemanyag-igényének.