Nemrégiben került elénk egyik olvasónk története, amikor egy vidéki városban közlekedett autójával. Egy viszonylag sűrű forgalmú, 2×2 sávos út külső sávjában haladt, amikor az egyik mellékutcába akart jobbra bekanyarodni (az úton nem volt kerékpársáv). Ki is tette az irányjelzőt, lassítani kezdett, majd egyszercsak megjelent az autó jobb oldalánál egy elektromos rolleres (az úton, nem a járdán). Még idejében megszakította a kanyarodást, így a e-rolleres nem kenődött fel az autóra, ám amikor megjegyezte neki, hogy talán oda kellene figyelni, azt a választ kapta, hogy
„Nekem van előnyöm, f***fej!”
A tanulóvezetői emlékei már helyenként kezdenek megfakulni, így feltette a kérdést, hogy igaza volt-e, mert szerinte rolleres hibázott. Felkerestük hát Vrancsik Viktort, a Közlekedj jogosan YouTube-csatorna alapítójat, hogy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat. Meglátása szerint ez egyelőre nehezebben kibogozható kérdés, mivel az elektromos roller jelenleg nem szerepel önálló járműkategóriaként a KRESZ-ben, ezért nem lehet egyértelműen meghatározni a rá vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor sok villanyrollert elég erős motor hajt, így a szakoktató szerint beleférhet a segédmotoros kerékpár kategóriájába. Kerékpárnak azért nem nevezné biztosan, mert a kerékpár KRESZ szerinti meghatározása a következő: „olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti.”
Fotó: Christoph Soeder / picture alliance / Getty Images
A kulcs tehát az, hogy a motor csak segíti a hajtást, nem önállóan hajtja a járművet. Egy elektromos rollernél a használó nem folyamatosan hajtja azt, csupán induláskor löki meg, ezután pedig a hajtást a motor végzi. Jogilag tehát ezek az elektromos rollerek nem sorolhatók a kerékpárok kategóriájába. Emiatt a rájuk vonatkozó közlekedési szabályokat sem a kerékpárosokra vonatkozó rendelkezésekből vezeti le.
Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól – más néven a KRESZ – pontos leírást ad az ilyen közlekedési helyzetről, amelyből levezethetők a vonatkozó szabályok. A § (12) szerint:
„Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állniuk, – előresorolás céljából – kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”
Fotó: Kummer János / Stringer / Getty Images
Ez azt jelenti, hogy kizárólag álló kocsisor mellett lehet előrehaladni jobbról vagy balról, ezt nevezzük előresorolásnak. Tehát ezt a lehetőséget csak álló járművek esetén lehet alkalmazni. Amennyiben a járművek mozgásban vannak, már előzésről beszélünk, azt pedig főszabály szerint balról kell végrehajtani.
A (12) bekezdés b) pontja egy további fontos feltételt is tartalmaz: csak akkor szabad előresorolni, ha ezzel nem akadályozzuk az irányváltoztatási szándékát jelző járművet – jelen esetben azt, amelyik jobbra szeretne bekanyarodni. Ebben a helyzetben legalább a zavarás megvalósult, de Viktor szerint akadályozás is történt, és a rolleres szabálytalanul közlekedett. A probléma ugyanakkor az, hogy jelenleg nem egyértelmű, miként kellene az elektromos rollerrel szabályosan közlekedni. Ha bicikliként tekintünk majd az új KRESZ szerint a kisebb teljesítményű e-rollerekre, akkor megint más lesz a helyzet.
Fotó: Mateusz Wlodarczyk / NurPhoto / Getty Images
Elektromos roller és elektromos roller között is óriási különbség lehet: egyes típusok gyorsabban haladnak, mint az AM kategóriába sorolt segédmotoros kerékpárok. Ezzel önmagában nincs probléma, azonban szükség lenne egy egységes szabályrendszerre, amelyet a rolleresek és az autóvezetők egyaránt ismernek. Ha az autósok tudják, hogy a nagy teljesítményű rollerek hol és milyen szabályok szerint közlekedhetnek, megfelelően fel tudnak készülni a megjelenésükre. Jelenleg azonban tényleg bárhol és bármikor felbukkanhatnak. A felismerésüket és a sebességük helyes felmérését tovább nehezíti, hogy típustól függően akár 10 és 80 km/óra között is képesek haladni.
Hamarabb jöhet a szabályozás, mint gondoljuk
Ahogy korábban a Vezess is beszámolt róla, a teljesen új KRESZ bevezetése előtt dönthet a kormány a rollerek szabályozásáról. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a rolleres balesetek súlyossága és száma indokolja, hogy a nagy teljesítményű rollerekre vonatkozó KRESZ-szabályozást külön lépésben vizsgálják felül.
A segédmotoros kerékpárok egyébként lakott területen kívül használhatják a kerékpárutakat, legfeljebb 30 km/órás sebességgel. Az ide vonatkozó szabályozás (13. § (1) e) szerint: a „Kerékpárút” tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos, e-rollerrel sem lehet ezeken haladni.
A jobbról történő elhaladás például autópályán valósulhat meg két autó között: előfordul, hogy a belső sávban haladó autó úgy vált sávot, hogy nekiütközik a külső sávban gyorsabban haladó autónak. Mivel a legtöbb ember nincs hozzászokva ahhoz, hogy jobbról „előzik”, ezért arra az oldalra kevésbé figyel. Hiába nevezzük ezt elhaladásnak, fizikailag az történik, hogy a jobbról érkező jármű gyorsabban elmegy a bal oldalán haladó autó mellett. Ha a bal oldali elé hajt, akkor meg van az esélye, hogy ütközés lesz a vége.
Amennyiben egyéb, kanyarodással kapcsolatos szabályok is érdekelnek, érdemes ezt a cikket is elolvasnod:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
