Aláfutásgátló. Így hívják azt az eszközt, amelynek többek között az lenne a feladata, hogy megakadályozza, vagy csökkentse súlyosságát az olyan baleseteknek, mint amilyen kedden történt az M5-ös autópályán.
Mint a Szeged.hu beszámolt róla egy kamion és egy trélert vontató személygépkocsi ütközött össze, Kecskemét közelében.
A 22 tonna alumíniumot szállító bolgár rendszámú kamion Budapest felé haladt, amikor a feltorlódott kocsisor miatt lassított, a mögötte érkező trélert vontató román személygépkocsi pedig nagy sebességgel a kamion hátuljába csapódott.
A nagy erejű ütközéstől a személyautó mintegy másfél méterre a kamion alá került, ugyanakkor a szerencsének is köszönhetően sem az autót, sem a kamiont vezető férfi nem sérült meg.
Már az 1970-es évektől megjelentek az első előírások az Európai Unióban az aláfutásgátlókra vonatkozóan, de a mai, szigorúbb szabályok alapja egy 2006-os irányelv, amely meghatározta a műszaki követelményeket.
2007-től az újonnan forgalomba helyezett 3,5 tonnánál nehezebb teherautó és pótkocsi számára kötelező a korszerű hátsó aláfutásgátló.
A lámpákat tartó panel alatt keresztbe futó rúd az aláfutásgátló
Fotó: Jacques Loic / Photononstop via AFP
Feladata, hogy a kisebb jármű a nagyobb alá csússzon, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat, mert az ütközés nem a jármű erre kialakított részein történik, így a gyűrődési zónák és a légzsákok sem tudnak megfelelően működni. Használata viszont ütközési felületet biztosít a személyautó számára, így az energia jobban elnyelődik, és a jármű biztonsági rendszerei is hatékonyabban tudnak működni. Ennek köszönhetően jelentősen csökken a sérülések súlyossága, és nagyobb eséllyel védettek maradnak az utasok.
Persze az aláfutásgátló sem mindenható ha sebességkülönbség, és a becsapódás ereje túl nagy, az is megadja magát.
