Svédországban nemrég szolgálatba álltak azok a rendőrautók, amelyek teljesen új fejlesztésű, beépített radaros sebességmérővel és 360 fokos kamerarendszerrel figyelik a forgalmat, ráadásul menet közben is.
A svéd rendőrség első körben 350–500 járőrautót szerel fel a rendszerrel, hosszabb távon viszont a cél egyértelmű: minden közlekedési feladatot ellátó rendőrautó kapja meg ezt a technikát. Az alapot a flottában nagy számban jelen lévő Volvo V90 és XC60 modellek adják.
A technológia teljes egészében hazai fejlesztés: az autókat a Volvo biztosítja, a mérőrendszert pedig a jönköpingi központú Sensys Gatso Group fejlesztette. A két szereplő együttműködéséből született meg az a radaralapú rendszer, amely alapjaiban változtatja meg a sebességellenőrzést – állítja svéd hatóság.
Nem véletlenül döntöttek a radar mellett
A hagyományos, lézeres eszközökkel szemben itt nincs szükség arra, hogy a kezelő hajszálpontosan célra tartson, ráadásul a radar sokkal megbízhatóbban működik rossz látási viszonyok között is. Egy olyan országban, ahol az eső, a köd vagy a havazás mindennapos, ez nem kényelmi szempont, hanem alapfeltétel.
A rendszer lelke a Sensys Gatso RS242-es egység, amely már messze túlmutat a klasszikus traffipaxokon.
A köznyelvben csak „szuperradarként” emlegetett eszköz egyszerre több járművet követ, miközben másodpercenként 18 mérést végez.
Nemcsak az előtte haladókat figyeli, hanem a szemből érkezőket és a távolodókat is, ráadásul mindezt úgy, hogy a rendőrautó közben halad.
A pontosság tűréshatára álló helyzetben 1 km/h, menet közben 3 km/h körüli, a mérési tartomány pedig bőven 250 km/h fölé nyúlik, a rendszer akár 350 km/h-s sebességeket is képes kezelni.
A kivitelezésnél külön figyeltek arra, hogy a technika szinte láthatatlan maradjon. A radar a lökhárító mögé került, a központi egység a csomagtartóban kapott helyet, a kezelőfelület pedig a műszerfalba integrálva jelenik meg. A kamerát a visszapillantó mögötti szenzorszigetbe építették, így kívülről szinte semmi nem utal arra, hogy az adott autó éppen mér.
Ha a rendszer gyorshajtást észlel, automatikusan képfelvételt készít, rögzíti a sebességet, az időpontot és a helyszínt. A svédek azonban továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy lehetőség szerint azonnal megállítsák a szabályszegőt, mert szerintük ennek van a legerősebb visszatartó hatása. A tapasztalataik szerint az elmúlt időszakban gyakorlatilag minden megállított sofőr elismerte a szabálysértést és befizette a bírságot.
A radar csak az egyik fele a történetnek
Az új járőrautókba 360 fokos kamerarendszer is került, amely mesterséges intelligencia segítségével figyeli a forgalmat. A rendszer képes rendszámokat felismerni, kiszúrja a záróvonal átlépését, a követési távolság be nem tartását, a biztonsági öv használatának hiányát vagy akár a mobilozást is.
A cél egyértelmű: minden rendőrautó legyen képes „látni, rögzíteni és bizonyítani”.
A technológia ráadásul nemcsak a hagyományos járművekre terjed ki. A radar a gyakorlatban a kerékpárosokat is méri, ami Svédországban nem elméleti kérdés: gyalogos övezetekben legfeljebb 7 km/h-val lehet haladni, így a 10 km/h fölé gyorsuló bringásokkal szemben már intézkedhetnek.
Mikor jöhet ez Európába – és Magyarországra?
A svéd rendszer nem elszigetelt kísérlet, hanem egy jól látható irány része. A radaralapú, mozgás közbeni mérés már most is megjelent több nyugat-európai országban, de ilyen szinten integrált, rendőrautóba épített megoldás egyelőre újdonságnak számít.
Az Európai Unió közlekedésbiztonsági törekvései – különösen a halálos balesetek számának csökkentését célzó programok – egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az ilyen rendszerek gyorsan terjedni fognak. A technológia már most rendelkezésre áll, így a bevezetés leginkább pénzügyi és jogi kérdés.
Reálisan nézve Nyugat-Európában 2–4 éven belül szélesebb körben is megjelenhetnek ezek a rendszerek, különösen azokban az országokban, ahol már most is erős az automatizált ellenőrzés.
Magyarország esetében óvatosabb a kép. Bár a hazai rendszer – például a VÉDA-hálózat – technológiailag fejlett, a rendőrautókba épített, menet közbeni radaros mérés egyelőre nincs napirenden. Ugyanakkor a tendencia alapján nem lenne meglepő, ha a következő 5–8 évben nálunk is megjelenne legalább kísérleti jelleggel.
