Csak úgy mellékesen hangzott el a renovált L Astra horvátországi bemutatóján, hogy az elődöket reprezentáló veterán autók közül vezetni lehet egy több mint 60 éve gyártott kombit. Lecsaptunk a lehető legkorábbi időpontra, mielőtt egy fogalmatlan pozőr lenullázná a koros technikát egy Insta-poszt kedvéért és másnap reggel csillogó szemmel ügettünk az apró slusszkulcsért.
Elhulltak a kombik
Egy mesebeli állapotú Kadett A várt ránk, ráadásul kombi. 1965-ös autó, az utolsó gyártási évből, mielőtt a jóval nagyobb B Kadett leváltotta. A második világháború utáni első Opel Kadett megőrizte elődje önhordó felépítését, de alapjaiban új konstrukció volt, a motoroktól a karosszériáig.
Bár a limuzin után messze a Caravanból készült a legtöbb az A Kadett 1962 és 1965 közötti korszakában, a Caravanból maradt meg a legkevesebb túlélő. Nem csoda, a munkaautónak és fuvarozásra befogott kombik sorsa többnyire nehezebb, mint a két- és négyajtós limuzinoké. Az embléma akkori írásmódja az autó kettős funkciójára utal, CarAvan, tehát egy autó, amely egy furgon is egyben.
Akkoriban még szó sem volt egyterűkről, de a nagycsaládosok életét az Opel megkönnyítette az extraként rendelhető üléspaddal gyermekeknek. A harmadik sorban a menetiránynak háttal ültek a pulyák, akiknek éppúgy nem volt biztonsági övük, mint a vezetőnek és az utasnak.
Gracilis kilinccsel nyitható a csomagtérajtó, amit rugó tart felemelve, nem kell kitámasztóval bajlódni. A csomagtér jobb oldalfalában találjuk a tankot, helyzete aggasztó, mert alatta fut a kipufogócső. Szerencsésebb lett volna megcserélni a szemközti mélyedésben utazó pótkerékkel.
Nagy alsó rekesz bővíti a rakteret a csomagtérpadló alatt. Jobb hátul, ütközésveszélyes zónában van a benzintank, ráadásul a kipufogó felett
Közöttük nagy meglepetésemre felhajtható padlót találtunk, méretes és szabályos formájú üreggel. A hátsó üléstámla, osztatlanul ugyan, de lehajtható, amivel 1,5 méteres tárgyaknak is jut hely a kibővített csomagtérben.
Öreg járgány szívatóval indul
Hűvös a reggel. Gajdán Miklós, aki kezdte a vezetést, jó érzékkel segít rá a kézi szívatóval a hidegindításra. Az autókat kezelő német fiatalokkal gyorsan megosztja, mi az a choke és mire jó. Mivel a hideg hengerfalon kicsapódik a benzin egy része, ezt ellentételezni kell a benzin-levegő keverék dúsításával a karburátorban. A rögtönzött továbbképzésből megtudjuk, hogy kétféle szívató terjedt el a karbis autókon. Az egyikben a szívóvezetékben egy másodlagos pillangószelepként működő szelep leszűkíti a levegő útját a fúvókák előtt, a másik út a dúsító karburátor beépítése és ennek nyitása.
Gyorsan bemelegszik a 993 köbcentis hosszmotor, hamar duruzsolni kezd kisimult alapjárattal. Mindenhez jól hozzáférni
Közös bennük, hogy kézzel, bovdennel működtethetők és a benzinadagolás előtt hatnak a benzin-levegő keverék benzinnel dúsításával. A szívatókaron a motor bemelegedésével párhuzamosan mindig annyit kell visszatolni, hogy az alapjárat még egyenletes maradjon és a motor normálisan vegye a gázt, ne fulladjon be gyorsításkor. Az 1980-as évektől ezt a megoldást leváltotta az automatikus szívató, ami a VW Bogárban régóta létezett, de a benzin-befecskendezéssel vált általánossá.
Gyorsan bemelegszik a vízhűtéses négyhengeres ezen a verőfényes reggelen, a Kadett motorja hamar kisimuló alapjáraton duruzsol. A vízhőfok emelkedését míves műszeren követhetjük a sebességmérőtől balra.
Ekkor még hátul ülök, ahol 185 centiig kényelmesen elférhetnek az emberek, nekem picit kevés a fejtér, de a térdemnek bőven van hely és tökéletes a körkilátás. A szélvédőoszlopok keskenyek, a karosszéria arányai is mások, mint ma, nagyobb az üvegfelületek részesedése a fémhez képest.
Lázmérős mutató jelzi a sebességet. A zöld csík az autó gyorsulásával átvált sárgába
993 köbcenti, 48 lóerő
993 köbcentitől és 48 lóerőtől nem vártunk sokat, ráadásul az autó 61 éves idén és hárman ültünk benne. Mindezek dacára az apró négyhengeresbe bőven szorult élet, szerény erőnlétével is akarta a menést, amiben a rövid váltó-áttételezés is segít neki.
Érezni rajta, hogy rövid löketű, lelkesen és könnyen forog. Olyannyira, hogy kettesben simán szaladt a leszabályozásig. Nagyjából 32-ig ér az egyes, 58 km/óránál következik a két pötty a sebességmérőben, a hármas végét jelzi három pont picivel a 90 km/órás osztás után jön a sebességmérőben.
Lelkesen viszi a 48 lóerős motor a vékonydongájú, csupán 720 kilós kombit
Minden fokozat szinkronizált a hátramenetet leszámítva, a váltóban egyedül arra kellett figyelni, hogy a H-sémában szélesen vezessük ki a váltóbotot a hármashoz és a négyeshez, nem elég előretolni. Ha szép nagy H-kat rajzolsz vele, a váltókar csodás precízséggel jár. Pontosságának oka ugyanaz, mint a hátul hajtó Ladákban: közvetlenül a sebességváltóban mozgatod vele a tolóvillákat, nincsen közbekapcsolt rudazat vagy bowden, ami rontaná a kapcsolások egzaktságát.
Moszkvics lett az első Kadettből
Kereken 90 éve gyárt alsó középkategóriásként besorolható autókat az Opel. Félrevezető lehet a kódolás, mert A Kadettként az 1962-től ismét gyártásba vett modellt ismerjük, nem pedig az 1936 és 1940 között gyártott generációt, amelynek gyártósorát a szovjet megszállók háborús jóvátételként ellopták, majd elindították rajta a Moszkvics 400 gyártását.
1936 óta készülnek kompakt Opelek, nem mindegyik fért el a téren. A fotón bal szélen az első Kadett, jobb szélen egy K Astra
Amikor a Kadett A tervezése elkezdődött, a német autópiacot a Volkswagen Bogár uralta Hiába volt a farmotorral és a léghűtéssel kiöregedő konstrukció, ráadásul szűkebb és kényelmetlenebb a modernebb konkurenseknél, olcsó, megbízható és állandóan tökéletesített típusként ez volt a meghatározó a piacon. 1962 és 1965 között készült az A Kadett a típus gyártására létesített bochumi üzemben, amit az Opel időközben bezárt.
91 milliméterrel megnyújtott tengelytávval, nagyjából 10 centivel szélesebb és 18-cal hosszabb karosszériával lépett feljebb a B Kadett 1965-től Az 1973-ig gyártott típus sziporkázóan széles kasztniválasztékot kínált, limuzinból, ferdehátúból és kombiból is volt két illetve négy oldalajtós, amit két kupé egészített ki.
1967-es modellfrissítésekor fontos előrelépés volt a laprugós hátsó merev tengely lecserélése pontosabb kerék-megvezetést biztosító, hosszlengőkarokkal és Panhard-rúddal kitámasztott, csavarrugóval kényelmesebbé tett hátsó futóműre.
Már nagy csomagtérajtós ferdehátú, de még hátul hajt a Kadett C City
Elődje alapjait vitte tovább 1973-tól a Kadett C. Az autó biztonságosabbá vált a tank áthelyezésével a csomagtér oldalfaláról védettebb helyre, a hátsó üléstámla mögé. Kivéve a kombit, mert itt a meghosszabbítható raktér fontosabb szempont volt, ezért a csomagtér maradt jobb hátul az ütközés- és tűzveszélyes zónában. 1975-ben a konkurencia nyomására az Opel is bemutatott egy ferdehátú, nagy csomagtérajtós verziót a képgalériában látható Cityvel. A raliautóként is sikeres C Kadett 40-115 lóerő közötti motorokkal futott.
1979-től a D Kadett alapjaiban új konstrukciót hozott, az Opel ekkor állt át a FIAT-nál a 127-128 párossal, a Volkswagennél a Golffal bevetett elsőkerék-hajtásra a keresztben beépített motorral. Ez az első generáció, amelyből dízel is készült 1598 köbcentis szívómotorral. A csúcsmodell a benzin-befecskendezéses GTE 115 lóerővel.
1984-ben a Kadett E nyitotta az Opel szédületesen áramvonalas korszakát. Az itthon csepp Kadettnek hívott kompakt autó alaktényezője a háromajtós kasztnival 0,32, felvezetve a 0,28-as légellenállási együtthatójú A Omegát, a 0,29-es A Vectrát, majd az áramlástan akkori világbajnok szériaautóját, az 1989-ben bemutatott Calibra kupét (0,26). A kisebb légellenállás csekélyebb fogyasztást és szélzajt illetve nagyobb végsebességet tesz lehetővé.
Páratlan volt a ferdehátú Kadett E 0,32-es alaktényezője 1984-ben
Újdonság volt a Bertone üzemében gyártott kabrió és az elődjéből a GM T-padlólemezt megtartó modell turbódízel motorokat is kapott. A legnagyobb szám a 2,0 GSI 16V 150 lóerős hightech motorral. A C20XE a szabályozott katalizátoros verziók esetében 21 lóerővel volt erősebb a kortárs Golf II GTI 16V-nél. Elhűlve csodáltuk a Steffi Graf, a korszak sztár teniszezőnője által népszerűsített Kadett csúcsmodelljét, amelynek alaktényezőjét 0,30-ra javította az Opel.
1991-ben váltott a Kadett a brit Vauxhallnál használt Astra névre. Az F Astra ütközésbiztonsága az ajtókba szerelt acélcsövekkel, a megerősített tetőoszlopokkal, küszöbökkel és a légzsákok megjelenésével sokat fejlődött. Nagy előrelépést jelentett az autó újrahasznosításában a műanyag és egyéb alkatrészek jelölése. A kabrió megmaradt a Bertone gyártásában. A motorkínálat 57 és 150 lóerő közötti benzines szívómotorokból illetve szívó- és turbódízelekből állt.
1998-tól a G Astra képviselte az Opelt az alsó középkategóriában, többek között egy elegáns kétajtós kupéval. Nagy sikert hozott a G Astrára épülő egyterű, a Zafira I a padlóba hajtható csomagtéri pótülésekkel és a kiváló variálhatósággal.
Elődje padlólemezét vitte tovább a G Astra, nagy újítás volt génkészletével a Zafira első generációja
Elődjéhez hasonlóan az Astra G és 2003-ban bemutatott örököse, a H Astra is készült utódával párhuzamosan, Classic néven, kedvező áron. A csúcsmodell a GSI helyett az OPC, 160 lóerővel.
2004-ben lépett piacra a H Astra, majd 2010-ben a J, az utolsó Astra, amelyből lépcsős hátú is készült 2018-ig. 2016-tól vált megvásárolhatóvá a K Astra, amelyet az Év Autójának választott az európai zsűri. Jelenleg a 2022-ben bevezetett és nemrég renovált L Astra még kitart az egyre kevesebb alsó középkategóriás autó között, elődjéhez hasonlóan ötajtós és kombi karosszériával.
Öv nélkül
Rémes érzés öv nélkül autózni, de abban a korszakban itt tartott az autóipar. A hárompontos biztonsági övet a Volvónak és Nils Bohlinnak köszönhetjük, 1959-ben mutatták be, de terjedése az első években meglehetősen lassú volt. Részben az emberi ostobaság gátolta általánossá válását, de legyünk megengedőbbek és nevezzük ezt bizalmatlanságnak.
Nem egy régi autó nyersen, darabosan működik, ez a csúcsformában tartott Kadett viszont finom gépezet. Filigrán kormánykerekének a középállás körül kiadós a holtjátéka, de az autó kis erővel, jól irányítható és nem kóvályog vészesen, egész könnyű vele tartani az egyenest.
Nagyon érdekes a kilométeróra, mert a rég kiveszett lázmérős mutató jelzi a sebességet. Először zöld a csík, aztán az autó felgyorsulásával átvált sárgába. 90 felett nem mentünk az autóval, lehet, hogy nagyobb tempónál megint változnék a színe.
Laprugók vezetik meg hosszirányban a merev tengelyen futó, hajtott hátsó kerekeket
Kecses fémszerkezetetekkel találkozunk a belső térben, mintha különös szeretettel tervezték volna az autó minden részletét, nem találkozol a felszínen elnagyolt, igénytelen megoldásokkal.
Nemcsak érzésre szilfid autó az A Kadett, a maga korában is nagyon jó példa volt a könnyű építésre. Az összes kasztniverziója pehelysúlyú, a vékonydongájú kombi csupán 720 kilogrammot nyom. A veterán Opel az autóhoz kapott ismertető szerint 8,5 liter benzinnel eljár százon. Mivel ez a magasabb, 7,8 helyett 8,8:1 sűrítési arányú motorváltozat, az akkor jobbiknak számító, 91-es oktánszámú benzint kellett bele tankolni.
Boldogan autózunk az idén 61 éves kombiban, amíg csak tehetjük és vissza nem kell vinnünk a gyári veterángyűjteményből előhozott, abszolút csúcsformában lévő kocsit.
Kecses részletek teszik széppé a filigrán kombit. Ez az elefántfül zárja, a szellőztetésre használt kis első háromszögablaké
Aligha hitték volna a Kadett konstruktőrei és a gyártásában résztvevők, hogy ez az autó megéri 2026-ot, de azt se nagyon, hogy a kompakt Opelek történetének megannyi társadalmi, gazdasági változás közepette sem szakad magva máig. Már csak 10 évre, másfél autónemzedékre vagyunk attól, hogy centenáriumot ünnepeljünk.
