Kilátogattunk a 2026-os CES-re (Consumer Electronics Show= elektronikai kiállítás a végső felhasználóknak, azaz a fogyasztóknak) amelyet minden év januárjában Las Vegasban rendeznek – ez a világ egyik legnagyobb technológiai szakkiállítása. A programot a CES nulladik napján, a Bosch sajtótájékoztatójával indítottuk, amelyet a híres Mandalay Bay luxusszálloda konferenciaközpontjában tartottak.
A sajtótájékoztatót Tanja Rückert, a Bosch igazgatóstanácsának tagja és Paul Thomas, a német vállalat észak-amerikai részlegének elnöke tartotta.
Rögtön az esemény elején elárulták, hogy a cég a következő évtizedre már több mint 6 milliárd eurós (2,3 billió forint) árbevételt vár szoftverekből és digitális szolgáltatásokból, amelyek jelentős része a mesterséges intelligenciára épül majd.
A jövő az MI
A bevételek körülbelül kétharmada a mobilitás üzletágból származhat, miközben a vállalat arra számít, hogy a szoftverekhez, szenzortechnológiához, nagy teljesítményű számítógépekhez és hálózati komponensekhez kapcsolódó forgalma a 2030-as évek közepére több mint duplájára, jóval 10 milliárd euró fölé nő.
A Bosch az MI-fejlesztések terén nem lassít: 2027 végéig több mint 2,5 milliárd eurót fektet be ezen a területen – mondták.
A jövő járműveiben a mesterséges intelligencia kulcsszerepet kap, és a német vállalat már most is aktívan használja a technológiát a biztonság és a kényelem növelésére. A 2026-os CES-en mutatják be például az új, teljesen mesterséges intelligenciára támaszkodó cockpitet, amely teljes mértékben személyre szabható autós környezetet kínál. A fedélzeti számítógép állítólag lehetővé teszi a természetes, emberi beszélgetéshez hasonló kommunikációt az MI-vel, miközben egy vizuális rendszer folyamatosan monitorozza, elemzi, majd értelmezi a jármű utasterében és környezetében zajló eseményeket.
Ennek köszönhetően például automatikusan megkeresi nekünk a megfelelő parkolóhelyet, ha elértük az úti célt, vagy akár élőben jegyzeteket is készíthet online és telefonos beszélgetéseinkről.
A mechanikus kapcsolat a múlté
Ezzel párhuzamosan a Bosch meghatározó szereplővé szeretne válni az úgynevezett by-wire rendszerek területén is, amelyek az automatizált és szoftveresen vezérelt járművek egyik alaptechnológiáját jelentik.
Ezek a megoldások többek között a fékek és kormánymű mechanikus kapcsolatait elektromos vezetékekkel és jeladókkal váltják ki, ami teljesen új lehetőségeket nyit a járműtervezés, a biztonság és a szoftveres irányítás terén. A brake-by-wire és steer-by-wire technológiáktól a Bosch 2032-ig összesen több mint 7 milliárd eurós bevételt vár, miközben a piac dinamikája a 2030-as években tovább gyorsulhat.
A Mandalay Bay konferenciaközpont
Ez az épület a szálloda mellett található, a méreteit tekintve pedig monumentális: 200 ezer négyzetméteres telken fekszik, alapterülete 140 ezer négyzetméter. Csak hogy tudjunk mihez viszonyítani, a budapesti Országház alapterülete 17 700 négyezetméter.
A Mandalay Bay luxusszálloda a konferenciaközpont ablakából.
Kevesebb hányinger
A vezetési élmény és a komfort javítására is törekszik a cég, és itt jön képbe a Bosch Vehicle Motion Management szoftvere, amely lehetővé teszi a jármű mozgásának központi vezérlését.
A fékek, a kormányzás, a hajtáslánc és a futómű összehangolt irányításával a rendszer hatékonyabb működést biztosít, és a jövőben akár a vezető egyéni igényeihez is igazítható lesz. A megoldás jelentősen csökkentheti a kanyarokban fellépő oldaldőlést vagy a városi araszoló forgalomban jelentkező bólogatást (pl. torlódáskor), ami a menet közbeni rosszullét megelőzésében komoly előrelépést jelenthet – különösen az önvezető autók felé vezető úton.
Miért leszünk rosszul utazás közben?
A tudósok egyik magyarázata szerint az okot evolúciós örökségünkben kell keresni. Amikor például olvasunk egy autóban, a szemünk azt közvetíti az agynak, hogy mozdulatlanok vagyunk, a belső fül egyensúlyszervéből érkező jelek viszont azt mondják: mozogsz, gyorsulsz, kanyarodsz. Ez az ellentmondás egyfajta „riasztásként” hat az agyra.
Evolúciós szempontból az ilyen érzékszervi zavar a mérgezéshez hasonlítható. Ha valaki régen mérgező bogyót evett, a méreganyag hasonló idegrendszeri zavart okozott: a test érzékei „nem stimmeltek”. Az agy ezt úgy értelmezte, hogy baj van, és azonnal beindította a védekező mechanizmust – a hányást –, hogy megszabaduljon a feltételezett méreganyagtól.
Utazáskor persze semmilyen méreg nincs a szervezetben, de az agy mégis ugyanazt a régi vészjelzést adja le. Ezért leszünk rosszul, ezért érezzük az émelygést, és ezért van, hogy sokaknál hányás is bekövetkezhet.
A sci-fi már nem tudományos fantasztikum többé
Az automatizált vezetéshez kapcsolódóan a Bosch a szenzortechnológia és a mesterséges intelligencia kombinációjában is újdonságot mutat be: a CES-en debütál a Radar Gen 7 Premium. Az új radarérzékelő nagy pontosságú felbontást és nagy hatótávolságot kínál, így akár 200 méternél nagyobb távolságból is képes felismerni apró objektumokat, például teherautókról lezuhatnó tárgyakat vagy elszabadult abroncsokat, és időben jelezi a sofőrnek, hogy baj közeleg – legalábbis ezt ígéri a vállalat.
A digitalizáció kevésbé látványos, mégis nélkülözhetetlen hősei a MEMS szenzorok, amelyek szinte minden modern technológia alapját képezik. A Bosch legújabb, BMI5 AI MEMS szenzorplatformja nagy pontosságot és energiahatékonyságot kínál, miközben beépített mesterséges intelligenciával képes felismerni mozgásokat, pozíciókat és összetett helyzeteket. Ezek a szenzorok kulcsszerepet kapnak a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazásaiban, de a robotikában is, ahol segítik a gépeket környezetük pontos érzékelésében, akár akkor is, ha a kamerát részben takarja valami.
Két óriás összefog
A Bosch ezen a sajtótájékoztatón jelentette be, hogy együttműködésre lép a Microsofttal. A partnerség célja az úgynevezett agentikus (autonóm) mesterséges intelligencia alkalmazása, amely hatalmas adatmennyiségek elemzésére, önálló döntések meghozatalára és komplex feladatok végrehajtására képes a gyártás, a karbantartás és az ellátási lánc optimalizálása érdekében. Ezen terület fejlesztésével a gyárak hatékonyabbá válhatnak, miközben a dolgozók terhelése csökken. Már van is egy cég, amely teszteli a megoldást: az ipari szenzorok és szoftverek gyártásával foglalkozó Sick AG.
A sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy több felmérés szerint világszerte egyre többen tekintenek a mesterséges intelligenciára a jövő legmeghatározóbb és legpozitívabb technológiájaként: a megkérdezettek 70 százaléka kulcsfontosságúnak tartja. Ugyanakkor a lelkesedést aggodalmak is kísérik, mivel sokan tartanak az MI társadalmi hatásaitól. A válaszadók több mint fele úgy érzi, szükség lenne egyfajta „szünet gombra”, hogy jobban megértsük a technológiai fejlődés következményeit.
A német vállalat jövőképe azonban egyértelmű: a mesterséges intelligencia nem csupán kiegészítő technológia, hanem az ipar, a közlekedés és a mindennapi élet egyik legfontosabb mozgatórugója lesz a következő évtizedekben.
