Kicsi, de létfontosságú motoralkatrészeket fejleszteni nem túl látványos feladat. A világszerte 69 gyárban termelő autóipari óriásbeszállító, a Federal Mogul viszont pont ezzel foglalkozik. A cég Köln melletti fejlesztőközpontjában és gyárában megnéztük, hogyan lesz képes egy háromliteres dízel 381 lóerős teljesítményt leadni, mivel csökkenthető a motorok fogyasztása és hogyan javítható tartósságuk.
Mint a pasaréti lovarda
A helyszín Burscheid, Észak-Rajna-Wesztfáliában. Maga a gyár kicsit olyan, mint a pasaréti villanegyedben megőrződött Honvéd-lovarda: a takaros villaépületek, családi házak között egészen váratlanok az üzemegységek a város közepén.
Friedrich Wilhelm Goetze (1856-1924) alapított itt öntödét, amelyből a világ legnagyobb dugattyúgyűrű-gyártója lett. A cég ezen a szakterületen egyeduralkodó, évente 500 millió darabot készít dízel és benzines motorokhoz. Az Európában eladott dízel személyautók 85 százalékának legalább az egyik dugattyúgyűrűjét itt rendelték meg.


Melyik dízel bír ki sokat?
Melyik dízel bír ki sokat?


































A gyárban 30 és 1000 milliméter közötti furatátmérőjű motorokhoz készülnek gyűrűk. A háromcentis dugattyú motorkerékpárba való, a legnagyobb hajómotorba, amihez már akkora gyűrű kell, mint egy túlméretes hulahoppkarika. Az alapanyagot Japánból rendelik, mert különleges minőségű acélra van szükség, de kis mennyiségben, amivel kevés acélgyártó hajlandó foglalkozni.
A súrlódás, a főellenség
A karperecre hasonlító alkatrész döntő a motor működésében és amióta a szén-dioxid-emissziós értékből az utolsó grammokat is le kell faragni, tökéletesítése is egyre fontosabb. Az üzemanyagban lévő energia 5-10 százalékát a motoralkatrészek mechanikus súrlódása emészti fel. Ennek lefaragásával javul a fogyasztás, tehát az emisszió. Mivel Nyugat-Európában a szén-dioxid-kibocsátástól függően a tulajdonos adókedvezményt érhet el vagy büntetőadót vehet a nyakába, szintje erősen kihat az autóeladásokra.
A motor összes súrlódási veszteségének nagyjából 15 százaléka jut magára a dugattyúra és 25 százaléka a három dugattyúgyűrűre. A legtöbb az olajlehúzó-gyűrűre. Elméletileg ezen egyszerű javítani, ha kisebb nyomással préseljük az olajlehúzó-gyűrűt a hengerfalhoz. Ám ezzel megugrana az olajfogyasztás, amit sem a vásárló, sem az autógyár nem tolerál. A fejlesztések révén a cégnek sikerült 28-ról 12 newtonra csökkentett erővel is megtartani az eredeti olajfogyasztási értéket.

Nagyon sok múlik a dugattyúgyűrűkön, például a motor olajfogyasztása. Az olajgyűrűkben egy apró rugó is volna
A benzines és dízelmotorokhoz is használható DuroGlide bevonattal a motor 1,5 százalékkal takarékosabbá válik, ami kilométerenként nagyjából 3 grammal csekélyebb szén-dioxid-emissziót jelent. Összehasonlításképp a Citroën C4 1,6 HDi-ben az alapjárati motorleállítás 8 grammot hoz. A megoldás különleges, gyémántstruktúrájú szénbevonatot takar, amivel csökken a tapadási súrlódás és a minimális kopás miatt nő a gyűrűk és a henger élettartama.
Fogyasztáscsökkentés, hőtűréssel
Minden csepp üzemanyag, ami nem az autó hajtását szolgálja, növeli a fogyasztást. Ilyen például a részecskeszűrő kiégetésére befecskendezett többletgázolaj a dízeleknél. A benzineseknél pedig a dúsítás általi hűtés, amikor a vezérlés a szükségesnél több benzint fecskendez be, hogy az égéstérben a hőmérséklet ne lépje túl a kritikus határt.
A dúsítás azzal is korlátozható, ha a motor belső alkatrészeinek jobb a hőtűrése. A beszállító a szelepülékek és a szelepvezetők anyagának továbbfejlesztésével javít ezeken az értékeken, hogy magasabb sűrítésű és jobb hatásfokú motorok készüljenek. (Emelt sűrítéssel javul a motor hatásfoka, de megnő az égési csúcsnyomás, ami az elve magas hőterhelésű feltöltött motoroknál már kritikus volna.)

Homok öntőformákkal készülnek a dugattyúk. A felhasznált homok 95 százaléka újrahasznosítható, különben nem volna elég az alapanyag
A jövőben a kicsi, de feltöltéses motorok használata kikerülhetetlen lesz a világ legnagyobb autópiacává avanzsáló Kínában is. Ma a tömegmodellek még elketyegnek szívócső-befecskendezéssel és feltöltés nélkül, de 2020-ig ott is szigorú fogyasztási és emissziós határértékek jönnek. A kínai átlagpolgár pont olyan kis hengerűrtartalmú és hengerszámú turbómotorokkal találkozik majd a szalonokban, amilyen nálunk a Dacia Sanderóban van vagy az Opelekben lesz Szentgotthárdról.
A súrlódáscsökkentést szolgálja három éve bevezetett IROX bevonat is, amely réteg a motor siklócsapágyain található. Ennek terjedése a stop-start rendszerekkel párhuzamosan halad, mert a gyakori indítás igen nagy terhelés a motorcsapágyaknak, amikor a főtengelyen fém súrlódik a fémhez. A saját fejlesztésű bevonat által a csapágy élettartama az ötszörösére növelhető.
Kétliteres dízel 272 lóerővel?
Fajsúlyos alkatrészek gyártójaként a vállalat fejlesztői előre látják, milyen teljesítményszintekre számíthatunk a dízelmotoroknál. Bár nekik nem lóerőkben, hanem nyomás- és hőmérsékleti értékekben szabják meg az elvárásokat, további ugrásokra számíthatunk – tudtuk meg a technológianapon a cég szakembereivel beszélgetve.

Kisebb kerámia is elég az új fejlesztésű, SureFire Plus gyertyákkal. Ez fontos, mert a modern, hengerenként többszelepes motorok égéstere így is zsúfolt, mert a befecskendező is ide nyúlik be. A megoldás előnyeként nagyobb vízköpeny alakítható ki, ami javítja a motor hűtését
Szériaautóban a literenként 100 lóerős teljesítményt már rég meghaladták a dízelmotorok, elsőként a BMW négyhengerese, amely 204-218 lóerőt tud modelltől függően. A következő álomhatár a 100 kW (136 LE) literenként, amihez a BMW 381 lóerős, háromezres hathengerese már most is közel jár 127 LE/liter eredménnyel.
Áttörést mindig az hoz, ha egy autógyártó úgy dönt, hogy a kocsihoz egyáltalán nem lesz hat (8, 10 stb.) hengeres motor és kisebb gépekkel fedi le a legmagasabb sávot, miként ez a BMW-nél is történt a V8-as dízel nyugdíjazása után.
Bár a beszállítók a legritkább esetben beszélhetnek konkrét megrendelőikről, úgy hírlik, hogy a következő Passatban lehet olyan négyhengeres dízel, amely elérheti a literenként 136 lóerős teljesítményszintet. Így két literrel számolva legalább 272 lóerőt hozna ki. Ehhez nemcsak a befecskendezési nyomás nő majd, hanem a motor fordulatszáma is. A benzinesek a feltöltéssel egyre kevesebbet, a csúcsdízelek a nagyobb teljesítményért egyre többet forognak majd.

Köln a dóm, a római kori emlékek és a Ford-gyár mellett elsősorban a kétdecis poharakban felszolgált Kölschről híres. Az apró poharak miatt nagy a pörgés egy jó huzatú társaságnál, a Sion egy jónak számító helyi márka
A közeljövőbe látó fejlesztőmérnökök szerint megállhat a hengerszám csökkenése. A luxusautóknál várhatóan négy henger marad az alsó határ, mint a dízel S 300 BlueTEC Hybridben vagy az Otto-motoros Audi A8 Hybridben.
A kisebb és olcsóbb autóknál talán henger lehet az alsó határ. Nagyon úgy fest, hogy az ügyfelek, a motor tudásától függetlenül, idegenkednek a FIAT-féle kéthengeres benzinestől, amely a való életben messze nem olyan takarékos, mint a szabványos mérési ciklusban.
Egymillió km személyautóban?
Utolsó kérdésem arra vonatkozott, milyen futásteljesítményre számíthat az átlagautós a modern, turbós motoroktól. Konkrét számok nincsenek, de paramétereik alapján 300-350 ezer kilométert el kell mennie javítás nélkül a dízel és a benzines motoroknak is. Ez a motor belső elemeire (pl. hengerek, csapágyak, dugattyúk, hajtókarok) vonatkozik. Az injektor, a feltöltő, az üzemanyag-szivattyú kopóalkatrésznek számít és bekrepálhat hamarabb.
Az egyik fejlesztési vezető megsúgta, hogy a kisteherautókban használt motorokra 2-3 szoros élettartamot írnak elő a gyártók. Aki kiugróan nagy élettartamú motort keres, vegyen olyat, amit 3,5 tonnás áruszállítókban is használnak, csak ne a legmagasabb teljesítményszinttel! A személyautók és a dobozosok motorjai között kicsi az átfedés, de a VW-konszern kétliteres TDI-je vagy a Mercedes-Benz Vito és a Sprinter 2,15 literes négyhengerese mindkét műfajban szolgál.