Száguldozhattak a külföldiek keresztül-kasul az országban bírságfizetés nélkül. Hiába fotózták le őket a rendőrök, majd nyomtak a kezükbe súlyos csekket, azt simán kukába vághatták, amikor az egyenruhás már nem látta – képtelenség volt behajtani a jogosan kirótt összeget. Ezen a hosszú évek óta tartó gyakorlaton változtatott tavaly nyáron a jogalkotó, amikor lehetővé tette, hogy ha a gyorshajtó külföldiek nem fizetnek az őket bemérő rendőröknek, a hatóság ott helyben lefoglalja a kocsijukat.

A nagy dérrel-durral beharangozott, és vitathatatlanul szimpatikus változást azonban 2011 júliusa óta mindössze egyetlen olyan országos akció követte, amikor a rendőrök kimondottan erre fókuszáltak – tudtuk meg.

Ezen a tavalyi ellenőrzésen motorosrendőr szedte ki a forgalomból a gyorshajtókat

Ezen a tavalyi ellenőrzésen motorosrendőr szedte ki a forgalomból a gyorshajtókat

Közúti ellenőrzéseik során a megyei kapitányságok szerencsére élnek a magyar és külföldi sofőrök közötti diszkriminációt megszüntető lehetőséggel. Információink szerint a bevezetés óta összesen 1097 járművet foglaltak le országszerte.

Felháborodtak – aztán fizettek

Ez a gyakorlatban egészen pontosan úgy néz ki, hogy a letraffizott, majd megállított külföldiekkel közlik a rendőrök, hogy az éppen 155 km/órás autópályás sebessége a magyar jogszabályok szerint 30 ezer forintos bírságot von maga után, és ezt itt és most bizony ki kell fizetni. Ha nincs nála annyi pénz, akkor vagy elkísérik a rendőrök a legközelebbi ATM automatáig, hogy kivehesse a szükséges összeget, vagy elveszik a forgalmiját, és addig nem használhatja a kocsiját, amíg ki nem egyenlíti a számlát.

A mintegy ezerszáz határozott rendőri fellépésből alig másfél év alatt 38 millió forintnyi bírságot tudtak beszedni. Az ORFK tájékoztatása szerint ezt vagy az ellenőrzés helyszínén fizették ki a lebukottak, vagy az ellenőrzés közelében sárga csekken, ezt követően folytathatták útjukat.

Rendőr nem kezelhet készpénzt, ezért rendszerint egy civil pénztárost visznek magukkal

Rendőr nem kezelhet készpénzt, ezért rendszerint egy civil pénztárost visznek magukkal

Egy ilyen ellenőrzésen magunk is láttuk a gyorshajtás közben bemért külföldiek egy részének felháborodását, amikor kikérték maguknak, hogy a korábbi évekkel ellentétben nem úszhatják meg fizetés nélkül. Jó páran reflexből odavágták, hogy nincs náluk ennyi pénz, majd leesett az álluk, amikor a rendőrök felajánlották, hogy elkísérik őket a legközelebbi bankig, automatáig, és közben maguknál tartják a forgalmit. Pontosan a bírság befizetéséig, ha ez elhúzódik, akkor akár hetekig, hónapokig.

Amíg ott voltunk az ellenőrzésen, a végén valahogy mindenki meg tudta oldani a fizetést. A fennhangon fenyegetőző osztráktól – aki ügyvédnek mondta magát – az osztrák rendszámos Audit vezető, ámde román vendégmunkásig.

Vétettek – mégis elengedték őket

Előfordulhatnak azonban más helyzetek is. Olyanok például, amikor a szabálytalankodó, ámde pénz nélküli külföldi sofőr körül három gyerek bömböl a kocsiban, várva, hogy hazaérjen a magyar nyaralásból a család. A bankkártyájával persze akkor is el lehetne küldeni a legközelebbi automatáig a családfőt, de a jogszabály adta lehetőséggel élve ilyenkor mégis megteheti a rendőr, hogy mégsem tartja vissza a járművet, hanem a régi rend szerint egy csekkel elengedi a vétkest.

Az ORFK statisztikája szerint 43 alkalommal voltak elnézőek a rendőrök. Hogy ezeknél pontosan miért engedték el a vétkest, nem tudni.

A szerencsés autós adatait persze rögzíti a Központi Bírságnyilvántartó, úgyhogy ha egy következő magyarországi ellenőrzésnél azt mutatja a rendszer, hogy mézes-mázas ígéretei ellenére mégsem fizette be utólag a büntetést, akkor a kocsiját immár a körülmények mérlegelése nélkül visszatartják a rendőrök.