A rendőrség folyamatosan küzd a gyorshajtókkal szemben. Az általános metódus szerint, aki átlépi a megengedett legnagyobb sebességet az bírságot kap. Magyarországon 2025-ben például 50 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki. Egyes országokban az extrém gyorshajtást autóelkobzással, akár elzárással is „jutalmazzák”.
Itt idézőjelben szerepel a jutalom, ám 2010-ben egy stockholmi kísérlet éppen a pozitív gondolatra alapozott.
A kísérletet a Volkswagen indította a svéd DDB reklámügynökséggel és a Svéd Nemzeti Közlekedésbiztonsági Társasággal (NTF) karöltve. A kampány célja az volt, hogy megmutassák: az emberek viselkedését pozitív megerősítéssel és játékkal sokkal hatékonyabban lehet jó irányba terelni, mint puszta büntetéssel.
A koncepciót Kevin Richardson, a Nickelodeon tévécsatorna akkori producere találta ki egy nyílt ötletpályázatra. Az elsőséggel megkapta a lehetőséget, hogy a valóságban is megépítse a kitalált „közlekedési játékot”.
Ahogy hagyományosan szokásos mérték az autók sebességét, és lefotózták őket. A három nap alatt közel 25 ezer autó haladt át a tesztelt stockholmi iskolaövezeten, ahol a speciális kamerát elhelyezték. Az eredmények magukért beszéltek: az autósok átlagsebessége 22%-kal csökkent, 32 km/óráról 25 km/órára esett vissza a mérés időszaka alatt.
Végül összesen öt szabályos sofőr nyert pénzt, a fődíjas 20 000 svéd koronát vihetett haza. Négy másik sofőr fejenként 10 000 koronát nyert.
Videón a kísérlet:
Felmerülhet a kérdés, ha ennyire jól működött miért nem látunk általánosan ilyen megoldást a sebességellenőrzésben?
A szakértők (és maga az ötletgazda is) arra jutottak, hogy a „móka” varázsa és az újdonság ereje hamar elszállna. Ha a sebesség-lottó a mindennapi ingázás unalmas részévé válna, a sofőrök megszoknák, és már nem motiválná őket hatékonyan.
Te kedves olvasó mit gondolsz?
Tudod, hogy sok magyar autós nem fizeti be a gyorshajtási bírságot? A Vezess korábbi cikkéből kiderül milyen nagy összegről van szó:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
