A járműpark folyamatos bővülése, illetve kisebb részben a vadállomány növekedése miatt is hosszú évek óta trendszerűen nő a vadbalesetek száma. A Vadgazdálkodási Adattár frissen kiadott statisztikái szerint tavaly már 7700 nagyvad pusztult el gépjárművel való ütközés nyomán, és további mintegy 16 ezer balesetet regisztráltak apróvadakkal (nyúl, fácán, fogoly) – írta a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Az elmúlt hetekben az őzek párzási időszakban megváltozó viselkedése miatt kellett fokozott elővigyázatossággal közlekedni, az előttünk álló egy hónapban pedig a szarvasok miatt nő meg a balesetveszély az erdővel határos útszakaszokon.
A nagyvadak közül a legtöbb esetben őzzel ütköznek gépjárművek: 2025-ben több mint hatezer ilyen esetet rögzítettek, ami egy év alatt 15,5 százalékos növekedést jelent. Csaknem 20 százalékkal, 1041-ről 1247-re nőtt azon események száma, amikor szarvast ütöttek el, vaddisznó pedig 428 esetben okozott balesetet. A nagyvadakkal történő baleset során nemcsak az elütött állat és a jármű, de annak vezetője és utasai is komoly veszélybe kerülhetnek: magas termete miatt különösen a szarvas esetében nagy az esélye annak, hogy az állat az utastérbe is becsapódhat.
Vadbaleset esetén a vadásztársaságok kártérítési felelőssége elsősorban akkor állapítható meg, ha a vad vadászat, hajtás-űzés során bukkan fel az úttesten, illetve az úthoz túl közel (200 méteren belül) telepítettek etető-itatót a vadak számára. (Ha a vad elpusztult, a vadgazdálkodók kérhetik a vad értékének megtérítését, bár a gyakorlatban ettől jellemzően eltekintenek.) A vadbalesetek zömében tehát a gépjárműkárokat az autósoknak kell viselniük. Különösen akkor, ha a helyszíni szemle azt is megállapítja, hogy az autó sebességét nem az útviszonyoknak megfelelően választották meg. Ezt különösen olyan útszakaszokon vizsgálják szigorúan, ahol a vadveszélyre útjelző tábla is figyelmeztet.
Ettől az általános gyakorlattól egy esetben van eltérés: a vadgazdálkodási törvény hatályos változata kimondja azt is, hogy gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra vad ne jusson fel. Ebből következően gyorsforgalmi úton bekövetkező vadbaleset kapcsán jó eséllyel megállapítható a gyorsforgalmi út kezelőjének felelőssége. Ilyen baleset azonban nem fordul gyakran elő.
Ha vadbaleset következett be
– A rendőrség mellett értesíteni kell az illetékes vadásztársaságot is.
– Megfelelő biztosítás megléte esetén mielőbb jelentsük a kárt a biztosító felé is, ilyenkor csatolni kell a vadásztársaság által kiállított jegyzőkönyvet is.
– A sérült vadat ne közelítsük meg, mert a még életben lévő állat súlyos sérüléseket is okozhat.
– Az elpusztult állat teteme a vadásztársaságot illeti, elvitele lopásnak minősül.
Ma Magyarországon a gépjárműveknek kevesebb mint ötöde rendelkezik casco-védelemmel. Az MNB adatai szerint 2025 végén 1 007 000 gépjárműnek volt ilyen biztosítása, miközben a KSH adatai szerint közúti forgalomban már közel 5,4 millió gépjármű vesz részt. Tovább rontja a helyzetet, hogy ezeknek a casco-biztosításoknak egy része csupán részkockázatokra (például lopáskárra) terjed ki, vagyis vadütközés esetén az ilyen biztosítások nem térítenek.
Az autók vadkárbiztosításának díja a vállalt fedezeti limittől függően változhat. A kgfb mellé kötött kiegészítő biztosítások éves díja általában évi 10 ezer forint alatt marad, ebben az esetben a jellemzően néhány százezer forintos térítési limit gyakran csak egy részét fedezi a felmerülő kárnak. A részleges casco jellemzően már 1-2 milliós térítési limittel rendelkezik, a díj ezzel párhuzamosan már jellemzően 20-40 ezer forint között húzódik. Kötés előtt a további feltételeket is érdemes figyelmesen tanulmányozni, mivel számos vadkárbiztosítás kizárólag a vadászható vadfajokra terjed ki, más állatok (kóbor kutya, madár, háziállat) esetén nem térít.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
