A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei, egyebek között elszíneződött és gyéren növő levelek formájában.

A Nagy-Britanniában lévő erdőségek 15-90 százalékát sújtják olyan szennyező anyagok, amelyek bejutva a talajba szétroncsolják a fák gyökerei körül kialakult mikrobaközösségeket. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítőinek most sikerült megállapítaniuk, hogy a fő felelős a légszennyezettség, amely a gyökereknél lévő létfontosságú gombák megváltoztatásával alultápláltságot idéz elő a fáknál.

A gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája a mikorrhiza, amelyet gyökérkapcsoltságnak is neveznek. A gombából kiinduló gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, aminek eredményeként a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymást a tápanyaghoz jutásban. A fák gyökerei a mikorrhiza gombák révén vonnak ki tápanyagokat, úgy mint nitrogént, foszfort és káliumot a talajból. Cserébe pedig a gyökerek szenet adnak le a gombáknak.

A londoni Imperial College és a világ egyik legnevesebb botanikus kertje, a Kew Gardens kutatói 20 európai ország 137 erdőterületéről származó 13 ezer talajmintát vizsgáltak meg, és megnézték, hogy az elmúlt tíz évben miként reagáltak a mikorrhiza gombák a légszennyezettségre.
Az eredmények szerint a légszennyezettség hatására “szívósabbá” vált gombák, amelyek ma már egyre gyakoribbak, kevesebb tápanyagot biztosítanak a fáknak, amelyek emiatt alultápláltságtól szenvednek.

Az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik, vagyis hálózatot hoznak létre a talajban, ez az úgynevezett wood-wide web, vagyis “erdőközi hálózat”, amelyen keresztül a növények egymással is cserélhetnek anyagokat. Az esővízben lévő, mérgező mennyiségű nitrogén azonban a jelek szerint tönkreteszi ezeket az ősi hálózatokat.

“Szerte Európában egyre aggasztóbb jelenség a fák alultápláltsága, amelynek nyomán az erdőségek sebezhetőbbé válnak a kártevőkkel, a betegségekkel és a klímaváltozással szemben” – mondta a tanulmányt vezető Martin Bidartondo.

A szakember szerint a vizsgálat egyik legfőbb megállapítása, hogy a légszennyezettség határértékére vonatkozó európai korlátok valószínűleg nem megfelelőek. “Észak-Amerikában sokkal alacsonyabbak a határértékek és immár kellő bizonyítékunk van arra, hogy Európában is hasonlóakra lenne szükség”.

Forrás: MTI