Papp Lajos, a szövetség gépjárműszekciójának elnöke szerint az utak kezelői évek óta az úthibák okozta kárigényeknek csupán mintegy felét bírálják el pozitívan, a kártérítés esélyét növelni lehet a kár körültekintő dokumentációjával és megfelelő kátyúbiztosítás megkötésével.

Az elmúlt hetek alatt elsősorban az M1-es autópályán tapasztalt kátyúhelyzet és a kapcsolódó forgalmi korlátozások irányították rá a figyelmet a tél végére elszaporodó úthibákra. Az utak kezelői megkezdték ugyan a helyreállítási munkálatokat, ám a tapasztalatok szerint a télen keletkezett úthibák teljes körű helyreállításával csak májusban végeznek.

A kátyúkár megfelelő dokumentálása érdekében célszerű a helyszínen azonnal a kátyúról, a helyszínről és a sérülésről jól beazonosító fényképeket készíteni, lehetőség szerint tanúkat szerezni, komolyabb kár esetén pedig hatósági jegyzőkönyvet is készíttetni.

A kátyúkár-biztosítás már akár 2-3 ezer forint éves díj ellenében megköthető, jellemzően kötelező vagy casco-biztosítások mellé választják, de önállóan is elérhető egyes biztosítóknál. Az egyes kátyúbiztosítások esetében az sem kizáró feltétel, hogy a kár táblával jelzett útszakaszon keletkezett. A kárt a baleset helyszínétől függetlenül mindig a biztosító felé kell jelenteni, a térítés pedig – a casco biztosítással ellentétben – az önrész levonása nélkül jár a kárt szenvedett autósnak.

Annak a károsultnak, aki nem rendelkezik kátyúbiztosítással, kárigényével az adott útszakasz fenntartójához kell fordulnia. A települések közti útvonalak az autópályákkal együtt a Magyar Közút Zrt. kezelésében állnak, míg Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiért a Budapest Közút Zrt. a felelős. A lakott területen belüli egyéb útszakaszok az illetékes önkormányzatok hatáskörébe tartoznak.

Forrás: FBAMSZ