A minap beszámoltunk róla, hogy az Európai Bizottság megváltoztatná az üzemanyagokra rakodó jövedéki adók rendszerét. A bizottság az üzemanyag energiatartalmára és széndioxid-kibocsátására helyezné át az adókivetési alapot a jelenlegi mennyiségi alapról, így egységesítené az adótartalmat. Több nemzetközi környezetvédő civil szervezet üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát az új energiaadó-irányelvre, közöttük a magyar Levegő Munkacsoport is.


A javaslat szerint az energiaadókat minden évben az infláció mértékével kell emelni. Mindennek az időszerűségére hívja fel a figyelmet az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E)  Olaj a tűzre: Mi történt az üzemanyagadókkal Európában? című új tanulmánya, amelyet szintén a tegnapi napon hoztak nyilvánosságra.

A tanulmány szerint az üzemanyagok adója az Európai Unióban literenként reálértéken átlagosan 10 eurócenttel (27 forinttal) csökkent 1999 óta. Ha az adók követték volna az inflációt, és az így keletkező többletbevételt a tagállamok az emberi munkát terhelő adók mérséklésére használták volna fel, akkor 350 000 munkahelyet lehetett volna megmenteni, a kőolaj importjára csak 2010-ben 11 milliárd euróval kevesebbet kellett volna költeni, a közúti közlekedés széndioxid-kibocsátása pedig 6 százalékkal kisebb lenne.

2010. évi árakon számolva az EU 15 régi tagállamában az üzemanyagadó 1999-ben literenként 59 eurócent (158 Ft) volt, míg 2010-ben csak 49 eurócent (131 Ft). Ennek következtében az ebből származó állami bevétel 16 százalékkal csökkent, évi 180 milliárd euróról 152 milliárdra.

Drágább benzinért lobbiznak a zöldek 3


Az üzemanyagadók literenkénti 10 eurócentes (27 Ft) csökkenésén belül 3 eurócentet (8 Ft) eredményezett a dízeljárművek térnyerése. 1999-ben az üzemanyag-értékesítés felét tette ki a gázolaj, ma pedig kétharmadát. A gázolaj jövedéki adója literenként is alacsonyabb, mint a benziné, energiatartalomra vetítve pedig a különbség még nagyobb (egy liter gázolaj energiatartalma körülbelül 36 MJ, a benziné csak 32 MJ).

További több mint hat eurócent csökkenést az okozott, hogy az államok többnyire nem igazították az üzemanyagadók mértékét az inflációhoz, így az adók automatikusan veszítettek az értékükből. A csökkenés fennmaradó része pedig annak tudható be, hogy néhány országban bevezették a kereskedelmi gázolajat (azaz a közúti fuvarozók visszaigényelhetik az üzemanyagadó egy részét).

A tanulmány szerint a gázolajadó minimális mértékének emelése számos tagállamnak segít elkerülni az üzemanyag-turizmus okozta jelentős károkat. Minden luxemburgi lakosra évi 1500 euró többletbevétel jut csupán amiatt, hogy sok teher- és személygépkocsi jár át a szomszédos országokból Luxemburgba tankolni, mert ott jóval alacsonyabb az üzemanyagok adója. Ez nemcsak a közvetlenül érintett országok államháztartásának komoly veszteség, hanem az egész EU gazdaságára és környezetére is hátrányos, mivel sok millió kilométer felesleges futásteljesítménnyel jár – állapította meg Jos Dings, a T&E igazgatója.

A Levegő Munkacsoport számításai szerint Magyarországon 1999 és 2011 között (2011. évi árakon számolva) összesen 2500 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek a gépjármű-tulajdonosok, mintha az üzemanyagadók reálértéken az 1999. évi szinten maradtak volna.

A civilszervezet szerint csak 2011-ben 385 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet, mintha ma is az 1999. évi adómérték lenne érvényben. A lehető legrosszabbat tennék a költségvetésük helyreállításán küszködő európai államok, ha tovább növelnék az emberi munkát terhelő adókat, még több munkahelyet szüntetve meg. Nem járható út az oktatás, az egészségügy és a többi közszolgáltatás leépítése sem.

Szerintük mindezeknél sokkal ésszerűbb és igazságosabb a munkát terhelő adók átcsoportosítása az üzemanyagadók felé. Magyarországnak is támogatni kellene az Európai Bizottság javaslatát, hiszen így csökkenne a jövedelmek kiáramlása hazánkból, több forrás jutna a hazai gazdaságra és egyúttal a környezetet is védenénk – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.