A Toyota új kishaszonjárműve igazából nem a Toyota új kishaszonjárműve, hanem a PSA-konszerné. A Proace nem más, mint a Peugeot Expert és a Citroën Jumpy harmadik ikertestvére, Toyota-logóval az orrán. A kocsi Franciaországban, a Sevel Nord nevű üzemben készül – mint ezt korábban, a piaci bevezetés előtt egy gyárlátogatáson saját szememmel is láthattam. Egyébként a kifutott Proace modellel ugyanez volt a helyzet, a 2013 óta készülő modell az előző francia furgon-generáció toyotásított változata volt. Úgy néz ki, ez a három év volt a vizsgaidőszak a PSA számára a Toyotánál, és, mivel az együttműködés folytatódik, nyilván jól is vizsgáztak.
Nem japán, hát nem japán, sebaj. A francia kis furgonok hagyományosan jó ár-érték aránnyal bírnak, műszakilag is tartósak, robusztusak, a Toyotának cseppet sem válik szégyenére, ha rábiggyeszti az emblémáját egy ilyenre. Még a legegyszerűbb, legkisebb, leggyengébb, a legfapadosabbnál eggyel azért jobb, klímás változat esetében sem, mint ez az NSH-477.
Dizájn
Szemből a mai Toyoták csíkba rendezett fényszórója-hűtőrácsa egész jól passzol a Jumpy és Expert arca helyére. Oldalról, hátulról nézve nem sokat mutat a forma, de ez érthető: egy fehér furgonnak mindenekfelett gazdaságosnak kell lennie, nem annyira szépnek. A hátsó kerék feletti sárvédő-domborításról el lehet vitatkozni, hogy jó-e, vagy jobb lenne, ha nem lenne – másról nemigen.
Még ez az alapáras, fekete lökhárítós, lemezfelnis olcsó változat is pofás, friss, korszerű furgon lett, a fényszóróba integrált menetjelzőkkel kellemesen agresszív látványt nyújt a többi autó visszapillantójában. Igazán szép munka: semmi különös, de azért látszik rajta, hogy új. Na, erről ennyit, másszunk fel a vezetőfülkébe!
A Toyota-egyenpofát egész jól sikerült ráhúzni a PSA-furgonra
Fülke
Mert bizony mászni kell, a kormányt fogva, átgondoltan bal lábbal indítva célszerű behúzódzkodni a széles, kényelmes, magasságában nem állítható, de dönthető ülőlapos székre. Az ergonómia nem a legjobb, az ülést nem lehet eléggé hátratolni, a pedálok nagyon közel vannak, feszített lábfejjel kell vezetni – de van segítség: hosszú utakon jól jön a Proace-nél alapáras tempomat. A kormány le-fel, ki-be állítható, hosszú úton legjobb teljesen betolni és leengedni, ilyenkor kamionos stílusban, a kormány alját fogva kényelmesen telnek a kilométerek.
A túloldali kettős ülés inkább másfél személyes, a középső szükséghelyen viszont egy nagyon jópofa dolgot, egy lehajtható kis munkaasztalt találtam, amin egy forgatható felírótábla segít adminisztrálni. Belenyomva a figyelmeztető piktogram: vezetés közben ne jegyzeteljünk! Cuki.
Jópofa a kifordítható, gumis felírótábla
A kormány mögött szép és jól áttekinthető négyórás műszeregységet találunk, logikus működésű fedélzeti számítógéppel és kismenüvel. A középkonzolra szépen elkülönítve került a Bluetooth-kihangosítós fejegység, a klímakonzol és a vezetéstámogatók, egyéb funkciók gombsora. Könnyű megtanulni is, használni is az autót, szerencsére se nem japános, se nem franciás, hanem kifejezetten németes logika uralkodik a műszerfalon.
A hatalmas ajtózsebek mellett nem nagy baj, hogy a kesztyűtartó elég kicsi, pláne, hogy a kíváncsi szemek elől rejtendő cuccokat be lehet tenni az utasülés alatti hatalmas üres helyre. Mondjuk nyilván a tolvaj is itt keresi majd először a laptopot, navigációt, de hát ilyesmit nem is jó sokáig magára hagyni egy autóban.
A műszerfal is teljesen Peugeot, az emblémát leszámítva
Sík padló, elegendő számú rögzítőfül a spanifernek
Doboz
Az alapkivitelű Proace hátsó ajtajai 180 fokban nyithatók, az egyetlen tolóajtó 74,5 centis rakodónyílást tár fel. A padló masszív rétegelt lap, az oldalfalak érzékenyebb pontjait farostlemez borítás védi. A raktérvilágítás hatásos, rögzítőkampóból is van elég – bár a lehajtva a padlósíkba simuló gyűrűk felállítva kicsit jobban is kiállhatnának a padlósíkból. Könnyen, gyorsan lehet pakolni a kocsit, csak arra kell vigyázni, hogy a nyitott ajtók reteszelése gyenge, a hátsókat simán befújja a szél, az oldalsó és megindul egész kis ütésre, lökésre.
A kis furgon nagy trükkje, hogy az utasülés alá egy lemezfedél felnyitása után be lehet tolni a túl hosszú cuccok végét, így akár 3,31 méter hosszú, keskeny de nyúlánk dolgokat is be tudunk pakolni. A raktérajtók az alapáras központi zárra vannak kötve, a legolcsóbbnál már eggyel drágább verziónál is ezek az utasfülkétől külön, saját gombbal nyithatók.
Nyilván a tolvaj is itt keresi először a laptoptáskát, GPS-t, de azért jó, hogy van egy kis szem elöl rejtett zug az utasülés alatt
Igazából 2,5 személyes a Proace
Technika
A tesztautóban a Proace-hez kapható leggyengébb motor volt, a 95 lóerőre beállított 1.6 HDI, amihez ötfokozatú váltó kapcsolódik. Stop-start rendszer nincs ebben a kivitelben, a motor AdBlue-adalékkal, vagyis SCR-katalizátorral teljesíti az Euro 6-ot.
Az EMP2-padlólemezre épülő kocsi technikájában semmi különleges nincs a PSA kisebb személyautóihoz képest, csak a hátsó futómű érdemel külön említést. Ez ugyanis a hagyományos merev hátsótengelyes kisteher-híd vagy csatolt hosszlengőkar helyett teljesen független, hosszanti bekötésű háromszög-lengőkarral, csavarrugóval.
A komfortos futómű mellett a Proace kiváló biztonsággal is büszkélkedhet. Legalábbis valószínűleg. A személyautó-kivitelt törte ugyanis össze ötcsillagos eredménnyel az NCAP – de valószínűleg a dobozos változat is megvédi utasait, ha baj van.
Egyszerű, de meglepően jól szól a rádió a bódéban
Tapasztalatok bútorszállítással
A Proace-szel bőven ezer kilométer feletti távot gurultam le összesen, régóta várt már a Rácz-féle szociális hálóban némi ide-odafuvarozni való bútor itt-ott az országban egy dobozos teszt-teherautóra. Volt egy napom, amikor Fejér megyéből Mosonmagyaróvárra és vissza, és egy másik, amikor Debrecenbe és vissza kellett elautóznom. Nem fáradtam el, nem törtem össze, kifejezetten jól éreztem magam a kocsiban a sok jövés-menésben.
Adatlap
Toyota Proace 1.6D-4D 95 LE Active
| Motor, váltó | 1560 cm3 dízel, SCR kat., nincs stop-start, 5 f. man. |
| Teljesítmény | 70 kW (95 LE) |
| Nyomaték | 210 Nm |
| Gyorsulás (0-100 km/h) | 15,5 s |
| Végsebesség | 145 km/h |
| Fogyasztás (vegyes, teszt) | kb. 7,2 l/100 km |
| Listaár: | 4 975 000 Ft (nettó) |
Egyrészt ugye az igényes hátsó futóművel nem ráz, hanem üresen és terhelve is parádésan finoman rugózik, valamint nagyon jól fekszi az utat a Proace. Az egyszerű félautomata klíma (alapmodellnél eggyel feljebb már széria) jobban, stabilabban és csendesebben dolgozik, mint sok többzónás automata szerkezet a személyautós világból. Az utastér csendes, nem zörög semmi, a fix fallal-üveggel szeparált raktér nem visszhangzik menet közben.
A tempomat komfortja is jól jött, a rádió ügyesen kezelte a telefonomat is, és meglepően jól szólt, megint csak bizonyos olcsóbb személyautókat megszégyenítő minőség jött a négy hangszóróból. Viszont a sok-sok kilométer alatt csak kijött, mi is az alapmotoros, alapváltós Proace gyenge pontja.
Az ötödik fokozat nagyon rövid. Már 120-nál 3000-et forog a dízelmotor; mivel rá is értem, sokat is kellett mennem, nem akartam az egekbe lőni a fogyasztást a sok autópályázással, a tempomatot végig 120-ra állítottam. Az utolsó tankolásnál a számítógép mégis 6,7 literes átlagot mutatott; ez azért nem kevés. Főként, mivel a korábbi Expert-Jumpy párossal van egy emlékem 6,8 literes fogyasztásról, még 2007-ből. Az egy személyszállító Tepee volt, kétliteres HDI-vel, azzal is sztrádán mentem főleg, de egyrészt végig legalább 130-cal, másrészt ugye benne volt a sok ülés és a család oda-vissza, tuti nem nyomott kevesebbet, mint ez az új a kanapéval meg a többi vicikvacakkal, amit szállítgattam. Így aztán egészen leesett az állam, amikor számológéppel is ellenőriztem a fogyasztást: 7,5 liter volt a valóság!
Más is észrevette, mennyire elszállt a dízelek fogyasztása?
Ez hát az Euro 6 ára: tíz év elteltével az új generációs furgonban kisebb tömeg mellett, kisebb, de azonos teljesítményű motorral legalább egy, de inkább másfél literes túlfogyasztás kell ahhoz, hogy ne legyen olyan sok a NOx meg a korom. Hasonló tapasztalataink vannak a személyautókkal is, a tíz éve vígan hat alatt evő Passat ma a nemcsalós szoftverrel úgy bekapja a hét és felet, mint a huzat. A CO2 ezek szerint ennyivel kisebb probléma, mint a többi égéstermék? Érdekes; ígérjük, a végére járunk ennek a dolognak!
Hát ez kevés, az ötödik pályán nagyon rövid a motornak
Kinek ajánljuk?
Ezt a kivitelt a sztrádán a fogyasztást durván megnyomó ötös váltóval értelemszerűen elsősorban városi használatra javasoljuk; 100 alatt autózva azért jóval kevesebbet eszik a kocsi. A Proace klímával nettó 4,975 millió forintról indul (Active kivitel), ami a konkurensek mellett is gyanúsan jó árnak tűnik. (A “gyanúsan jó”-ság oka alighanem az, hogy a Toyota japán márka, így nem jellemző rá az európai márkáknál szokásos brutális kedvezményezés – nemigen tévedünk, ha azt mondjuk, a többi modell árából, kivéve az akciós Peugeot-t, nyugodtan le lehet vonni egymilliót. De még így is jó az ár!)
| 90-100 lovas, klímás, rövid fehér furgonok alapárai | Nettó listaár, forint (forrás: márkaoldalak) |
|
| VW Transporter | 6 407 000 | |
| Opel Vivaro Van 95LE | 6 386 614 |
|
| Renault Trafic PAck Comfort DCi 95 | 5 900 000 | |
| Toyota Proace Active 1.6D-4D 95 | 4 975 000 | |
| Ford Transit Custom Trend 105LE | 6 555 000 | |
| Citroën Jumpy | 4 575 000 (akciós) |
A 115 lóerős, hatos váltós, stop-startos, alighanem sokkal takarékosabb BlueHDI azonos felszereltség mellett 700 ezer forinttal (nettó) többe kerül. Ez a különbség a valószínűsíthető egy-másfél literes fogyasztáscsökkenéssel kb. 25 ezer kilométeren vissza is jön, ha jól számolom. Szóval a végső verdikt: jó kis furgon a Proace, őszintén ajánlom minden vállalkozásnak, aki ilyen jellegű kocsit keres, de még jobb lenne kicsit drágábban, erősebb és főleg takarékosabb motor-váltó kombóval.
