Daniel Ricciardo a Red Bull neveltjeként került az F1-be 2011-ben a sereghajtó HRT-nél, majd két szezont húzott le a Toro Rossónál. 2014-től a nagycsapatnál vezetett, ahol eredményesebb volt az akkor küszködő négyszeres bajnok címvédő Sebastian Vettelnél, aki az év végén el is hagyta az alakulatot.

Az ausztrál 2018 végéig maradt az addigra egyre jobban Max Verstappen köré épülő Red Bull Racingnél, majd 2019-től jó pénzért a Renault első számú pilótája lett. A francia márkához sem volt hűséges, 2021-re a McLarenhez igazolt, ott azonban – a Monzában szerzett futamgyőzelme ellenére – küszködött, fiatal csapattársa, Lando Norris sokkal jobb volt nála, Ricciardo szerződését a második szezonjában, idő előtt fel is bontották.

Az ausztrálnak a Red Bull dobott mentőövet, a 2023-as évre előbb tartalékosként szerződtették, majd az idény második felében az akkor AlphaTauri néven működő kiscsapatnál kapott versenyzési lehetőséget, de sem abban az idényben, sem a következőben nem mutatott eleget ahhoz, hogy megtartsák, a 2024-es Szingapúri Nagydíjat követően félreállították.

A versenyzéstől már hivatalosan visszavonult, manapság a Ford motorsportos nagyköveteként dolgozó pilóta egy friss videóban arról beszél, megkönnyebbült, amikor elküldték a Racing Bullstól.

„Semmi kis baleset volt, de jó néhány futamot ki kellett hagynom, valami 10 hétig nem vezettem” – idézte fel, hogy a 2023-as Holland Nagydíjon kezét törte a szabadedzésen. „Felmerült bennem, hogy ez talán egy jel, hogy ki kéne szállni, amíg még magam dönthetek erről, de elvetettem, úgy voltam vele, van még mit tennem az F1-ben.”

Mint kiderült, hiba volt, mert a következő idényben végül a feje felett dőlt el, hogy nem versenyezhet tovább.

„Két éven belül másodszorra küldtek el. Ez nagyon sokat kivett belőlem, mert szívemet-lelkemet beletettem a versenyzésbe, ki is merített. Visszatekintve hálás is voltam, hogy helyettem döntöttek, mert én nehezen tudtam volna kimondani, hogy végeztem. Pedig szerintem én magam is tudtam, hogy végem, mert éreztem, hogy nehezebben teljesítek úgy, mint lehetne. Rendben, vannak Alonsók, akik a negyvenes éveikben is jól mennek az F1-ben, de nálam valahogy elveszett valami, nem szégyen ezt bevallani.”

A nyolcszoros futamgyőztes hozzátette, hogy voltak, akik a kirúgás után is biztatták, bátorították, de „bármennyire is szeretem őket, őszintének kellett lennem magammal, be kellett zárnom azt az ajtót”.