„Büntetőfékezés miatt baleset és 10 kilométeres dugó az M7-esen”. „Az M3-as közepén gőzölt be egy autós, veszélyes leckéztetésbe fogott”. „Teljesen érthetetlen, éjszakai büntetőfékezés Gödöllőnél”. Csak néhány cím az oldalunkról – a teljesség igénye nélkül – az elmúlt hetekből. A trendet, miszerint egyre több a feszült, ideges, dühét másokon kiélő autós a magyar utakon, észrevehettük akár közlekedés közben is.

A fenti események kiváltó okai, a feszültség, idegesség, agresszió mögött a stressz áll, amelyet a 21. századi ember népbetegségének is nevezhetünk. A szó eredetileg egy orvosi szakkifejezés volt, amely az emberi szervezetnek az őt ért ingerekre adott nem specifikus válaszát jelenti. A tartós idegesség, az agresszív viselkedés és a feszültség is ilyen nem specifikus válasz, ezért olvadt össze idővel a két fogalom – a kiváltó ok és annak következménye – a hétköznapokban.

Nagyjából ezzel meg is ismertük, mivel jár a stressz, és láthatjuk azt is, hogy a következményei nincsenek jó hatással a vezetésre. Az agyunkat ilyen esetben elborító érzések elterelik a gondolatokat és legfőképpen a figyelmet, amelyre pedig igen nagy szüksége van egy sofőrnek a volán mögött. Egy apró koncentrációs zavar is veszélyt jelenthet a közlekedés többi résztvevőjére, hamarabb születnek ilyenkor rossz döntések.

A vezetés alapvetően tehát egy olyan élethelyzet, ahol kifejezetten fontos a nyugalom megőrzése. Az ingerek azonban sokszor dolgoznak a sofőr ellen, elég akár egyetlen forgalmi szituáció is ahhoz, hogy felmenjen az emberben a pumpa. A legtöbben ráadásul nem hagyjuk, nem tudjuk az autón kívül hagyni a hétköznapjainkban felgyülemlett stresszt, az együtt „utazik” velünk.

Fontos, hogy ezeket az idegességre okot adó helyzeteket helyesen kezeljük. Ha azt nézzük, a büntetőfékezés is egyfajta kezelése ennek: a másokat lassításra kényszerítő autós így engedi ki a benne felgyülemlett idegességet. Az agresszió azonban minden, csak nem jó megoldás, hiszen mások veszélybe sodrása mellett a jogosítványunkat is kockára tesszük vele.

A feszültséget úgy kell kezelni, hogy a módszer ne vonja el a figyelmet a vezetésről. Elmerülhetünk például saját gondolatainkban, zenehallgatásban vagy egy podcastban anélkül, hogy az a biztonság rovására menne, közben mégis kiütjük a fejünkből azokat a dolgokat, amelyeken felhúznánk magunkat. Még egy telefonbeszélgetés is beleférhet kihangosítón keresztül.

A nyugodt vezetéshez optimális körülmények is kellenek: használjuk a klímát vagy a fűtést a megfelelő hőmérséklet beállításához, és szellőztessünk is néha, hogy az agyunk elég oxigénhez jusson. A pollenszűrőt is cseréljük rendszeresen az autónkban, klímázás közben ne a poros-koszos levegőt forgassuk. Vigyünk magunkkal ételt és italt is, főleg hosszabb utakra.

Mindezek ellenére előfordulhatnak stresszes helyzetek: beüthet egy műszaki hiba, váratlanul elénk vághat egy másik autós vagy akár egy őz is átszaladhat előttünk az úton. Nem szégyen ilyen esetekben félrehúzódni és megállni pár percre: fújjuk ki magunkat, relaxáljunk egyet, és csak akkor üljünk vissza a volán mögé, ha már megnyugodtunk.

Sokat tehetünk a stresszes helyzetek megelőzéséért is: tervezzük meg az utunkat úgy, hogy a lehető legkevesebb feszültségforrást (forgalmas útkereszteződés, dugó) ejtjük útba. Nézzük át az autónkat is indulás előtt: a rajt előtti ellenőrzéssel nem kell amiatt aggódni vezetés közben, hogy beüt a krach.

Az egyik talán legfontosabb tanács, hogy fáradtan ne vezessünk. Kialvatlanságunk fokozhatja az ingerlékenységünket, ráadásul balesetveszélyes is. Kiemelten fontos, hogy egy-egy hosszabb út előtt mindenképpen tervezzünk be egy kiadós alvást.