Nemrég Kínában jártunk, ahol az Omoda újdonságaival ismerkedtünk meg. A beszámolóhoz végzett anyaggyűjtés mellett készült néhány turistásabb kép, sőt, videó is. Ezeket összerendeztem ebbe a cikkbe, és veszem a bátorságot ahhoz is, hogy a kint látottak alapján megfogalmazzak egy saját részlet-hipotézist arról, miért is pöröghetett fel mennyiségben, minőségben, technológiában olyan gyorsan a kínai autóipar, hogy a világ többi részén csak pislogunk utána. (Ha lekattintod a képet, jön a galéria a képalákkal, ha lejjebb görgetsz, jön a cikk kér kis videóval.)
Százezer kilométer az utakon a levegőben?
Nincs még egy ország a világban, amely hasonlóképpen hatalmas, egységes úthálózatot volt képes létrehozni illetve üzemeltethet jelenleg, mint Kína. Az amerikai szövetségi sztrádahálózat teljes hossza kb. 80 ezer kilométer – ehhez képest Kínában 199 ezer kilométernyi autópálya van jelenleg. Ami még ennél is elképesztőbb, az az, hogy ennek milyen látványosan nagy hányada úgynevezett „elevated highway”, vagyis kiemelt, oszlopokra épített út.
Sajnos arra nem találtam adatot, hogy hány kilométernyi ilyen égi autópálya található pontosan Kínában, de arra igen, hogy a hidak, viaduktok és a kiemelt utak teljes hossza meghaladja a százezer kilométert. A magasút-építést egyébként azért nyomják ennyire, mert így nem kell értékes mezőgazdasági területeket leaszfaltozni, és nem zavarja a lassabb tempójú vidéki közlekedést, gazdasági jövés-menést, sőt: a természetet sem a mindent kettévágó autópálya.
Óriási napelem-farm felett vezet a sztráda
A gépjárműforgalom a nagyvárosokban is főleg ilyen magasutakon zajlik. A városi közlekedésszervezés itt nem küzd a kényelmes, gyors, hatékony autós közlekedés ellen, hanem úgy integrálja mindennapi életébe a közúti gépjárműforgalmat, hogy ahol lehet, széles, nagy kapacitású, biztonságos utakat épít neki. A magasutakra aztán borostyánt futtatnak fel, alattuk pedig gondozott kerteket alakítanak ki. Elképesztő.
Érdekes kontraszt sok európai város valóságával, hogy gyakorlatilag nincs kerékpáros forgalom és nincs elektromos roller sem. Az olcsó elektromos robogók, kismotorok, fülkés törpeautók kényelme, fürgesége láthatóan gyakorlatilag kinyírta a biciklizést is, az e-rollerezést is, legalábbis azokban a fejlett kínai városokban ( Sanghajban, Wuhuban, Shaoxingben), ahol most járhattam.
A létrás kisiparos is teljes jogú tagja a forgalomnak
Szervezett káosz: nem kell mindent túlszabályozni ahhoz, hogy működjenek a dolgok
Sokan próbálják megfejteni mostanában, mitől képes olyan gyorsan fejlődni és olyan olcsón gyártani a kínai autóipar, mint ahogy. Állami támogatások, olcsó munkaerő, hatékony terméktervezés, nemtörődöm munkavédelem, a hatalmas belső piac adta stabilitás: megvan már sok minden a kirakósból, de most találtam egy újabb puzzle-darabot. Sokat segíthet a fejlesztési költségek szintjének alacsonyan tartásában az is, ha kellően laza az éles tesztelések bürokratikus környezete.
Wuhuban simán gurult a forgalomban mindenféle rendszám nélkül az Exeed Robotaxi. Láttam kifordulni egy Luxeedet is a Chery rendezvényének helyszínéről főútra, de az utcaképnek máshol is gyakran felbukkanó része volt a rendszám nélkül jövő-menő autó az autóipari városban itt-ott elhelyezkedő telephelyek, üzemegységek között.
Simán fordul ki a forgalomba rendszám nélkül a Luxeed-prototípus
Ahogy elfigyeltem, az alkatrészek szállítása is lazábban megy, sőt: a kamionok is nagyobbak, mint az európaiak. Gyakori a 49 tonnás korlátozó tábla a közutakon – ennyi most a maximális súlyhatár hat vagy több tengelyen az országban, de ezek szerint néha azért van több is egy-egy nagy kocsin, ezért kell kiírni, ha valahol tényleg annyi a mennyi, amennyi.
És persze maga a forgalom is lazábban szervezve, mégis tempósan halad. A rengeteg kamera dacára a szabálykövetést állandóan felülírja a praktikum, és a rendőr is magasan tojik az összevissza kanyarodásra, a bárhol leállásra, a négyen-mennek-egy-villanyrobogónra, amíg a szabálytalankodó nem akadályozza ténylegesen a forgalmat, vagy nem okoz balesetet. Ilyen érzés közlekedni Wuhuban – biztos sok európait elborzaszt az ilyesmi, de én imádtam:
A Chery Auto robotos leányvállalata, az AIMoga által gyártott rendőrrobotot is elkaptuk működés közben egy óriási kereszteződésben. Ahogy elfigyeltem, a robot nem sokkal több mobil forgalomfigyelő kameránál: integet ugyan valamit szegény, de a közlekedők tojnak rá, csak a lámpára figyelnek, és ha zöld, mennek, amerre tudnak:
Megint nagyon tetszett ez a kínai városi nyüzsi. Továbbra is iszonyúan bírok lelkesedni ezért a forgalmas, kaotikus, mégis haladós, sok-sok-sok gépjárművel, de túlnyomórészt csendes, emissziómentes autóval és robogóval teli, elsősorban az egyéni motorizációra épülő városi közlekedésért.
Azért is elnézést kérek, hogy nekem ez jobban tetszik, mint a sok európai várospolitikus által magasztalt vízió, ahol a polgárok főleg biciklivel és gyalog mennek a dolguk után, már ha nincs kedvük felszállni jóillatú, kedves embertársaik közé a tömött buszra, villamosra. Tényleg velem van a baj, hogy így látom ezt?
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
