Középmotoros szupersportautóval készül előrukkolni a Porsche. Nem először építene ilyet: előfutára az 1953-ban bemutatott Posche 550 Spyder, de a 2003-as Carrera GT és a 2013-as 918 Spyder is ebben a ligában játszott, ahogy a közben eltelt évtizedekben bemutatott számos középmotoros Porsche is.




Más kérdés, hogy az átlagember inkább belépő modellként gondol a középmotoros Porschékre: a 914 / 916 széria (1969), a Boxster (1996) és a Cayman (2005) mind az aktuális 911 alá sorolt be.
A tetőn elhelyezett kürtő friss levegőt visz a motorba, a méretes ventilátor hátul a hűtésre segít rá, de látványa egyértelműen a Porsche klasszikus, léghűtéses modelljeire utal
A most bemutatott Mission S hamarosan érkező szériaverziója ezzel szemben az eredeti vonalat követi, és a cég legerősebb, legrangosabb sportautója lesz. Ami ebben igazán lenyűgöző, hogy nem limitált darabszámú, kisszériás modellről, hanem a tervek szerint a kínálat tartós, állandó darabjáról lesz szó.
A dizájnban felfedezhetők utalások a 911-re – a fényszórók, a tetőkeretek és a farnak a hatalmas aerodinamikai „gyűrűn” belüli része mind jól azonosítható. Ugyanakkor az autó általános hangvétele teljesen más: modernebb, agresszívabb, technikaibb jellegű.
Az eltérő arányok a motor elhelyezkedésének tudhatók be. A keréktárcsák az orrmotoros Porsche 928 (1991) felnijeinek meglehetősen elvont utánérzései.
A vezetői környezet szégyentelenül versenyautós, bár nélkülözi az olyan harsány részleteket, mint a bukókeret vagy a kormányra telepített kezelőpanel.
Központi képernyő nincs, helyette a felhasználó okostelefonját integrálják multimédiás kezelőfelületként (ezt a megoldást a Daciánál láttuk először), a digitális műszeregység analóg megjelenítést alkalmaz, az elsődleges vezérlők mechanikusak.
A biztonsági öv csatját az ülés elejébe süllyesztették, a váltókar pedig mechanikusan, alátétcsavarral állítható.
Középmotoros szupersportautóból bőven van felhozatal a piacon, a Chevy Corvette-től a Ferrari 296-on át az alább látható McLaren 788 HS-ig:










