A jelzőtábla és az útburkolati jel egyaránt kötelező közúti jelzés, szabályosan elhelyezve ráadásul nem is mondhatnak egymásnak ellent. De mi van akkor, hogy mégis ez történik? Vizsgáljuk meg részletesen ezt a kérdéskört.

A KRESZ hivatalos megnevezése szerint a köznyelvben felfestésnek hívott vonalak, nyilak és egyéb jelek „útburkolati jelek”. A közlekedőknek pedig eleget kell tennie a közúti jelzések rendelkezéseinek. Ebbe a jelzőtábla és az útburkolati jel egyaránt beletartozik.

A helyes kiindulópont az, hogy mindkettőt be kell tartani. Elvileg olyan forgalmi rendet kell kialakítani, amelyben ez egyszerre lehetséges. Valódi ellentmondás szabályosan nem fordulhat elő, legalábbis elméletben…

A közutak forgalomszabályozásáról szóló rendelet kifejezetten tiltja az egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazását.

A tilalom többek között vonatkozik:

  • két jelzőtábla egymás közötti ellentmondására;
  • a jelzőtábla és az útburkolati jel ellentmondására;
  • a fényjelző készülék és a jelzőtábla ellentmondására;
  • az útburkolati jel és a fényjelző készülék ellentmondására.

Ugyanez a rendelet előírja azt is, hogy a forgalmi rendnek a helyismerettel nem rendelkező közlekedő számára is egyértelműen felismerhetőnek kell lennie.

Ha tehát ugyanarra a járműre, ugyanazon a helyen és ugyanabban a közlekedési helyzetben a tábla például kötelező balra kanyarodást ír elő, miközben az adott sávban lévő nyíl kizárólag jobbra vezet, az nem egy KRESZ-ben szabályozott elsőbbségi helyzet. Ez hibás, ellentmondásos forgalomszabályozás.

Ha mást mutat a közlekedési tábla és a felfestés, melyiket kell követni? 1

Sokszor csak látszólag mond ellent egymásnak a két jelzés

Mielőtt valódi ellentmondást állapítanánk meg, meg kell vizsgálni, hogy pontosan melyik járműre, sávra és útszakaszra vonatkoznak a jelzések.

A KRESZ szerint az út mellett elhelyezett jelzőtábla főszabály szerint az úton vele szemben közlekedő valamennyi járműre vonatkozik. Ha azonban a táblát több forgalmi sáv felett helyezik el, akkor az csak arra a sávra érvényes, amely fölött található.

Hasonlóan fontos az útburkolati nyíl hatálya. Az előjelző nyíl azt mutatja meg, hogy abból a forgalmi sávból a következő útkereszteződésnél melyik irányban szabad továbbhaladni.

Ezért például nem feltétlenül ellentmondás, ha: az út mellett álló tábla egyenesen és jobbra is engedi a továbbhaladást; a jobb szélső sávban viszont csak jobbra mutató nyíl látható.

A tábla ilyenkor az engedélyezett irányokat határozza meg, a burkolati jel pedig azt, hogy az adott irányhoz melyik sávot kell választani. A két jelzés együtt adja ki a teljes közlekedési rendet.

Útépítésnél a sárga ideiglenes jelzéseket kell figyelni

Gyakori és különösen megtévesztő helyzet, amikor útépítésnél egyszerre látszanak a régi fehér és az új sárga útburkolati jelek.

A közúti munkák jelzéséről szóló KöViM rendelet szerint az ideiglenes útburkolati jelek sárga színűek. A végleges felfestést nem kell minden esetben eltávolítani vagy letakarni, ha az ideiglenes forgalmi sávokat sárga jelekkel vagy más terelőeszközökkel egyértelműen kijelölték.

Ilyenkor tehát a világosan felismerhető sárga ideiglenes vonalvezetést kell követni, nem a megmaradt fehér felfestést.

A zöld lámpa sem ír felül automatikusan minden táblát

Szintén elterjedt tévedés, hogy a zöld lámpa minden más jelzést felülír. A zöld fény akkor engedi a továbbhaladást, ha azt jelzőtábla nem tiltja. Egy zöld jelzés tehát nem teszi semmissé például a bekanyarodási tilalmat.

Amikor fényjelző készülék irányítja a forgalmat, a KRESZ alapján az „Elsőbbségadás kötelező”, az „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” és a főútvonal elsőbbségét jelző táblák nem irányadók. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a lámpa az összes többi jelzőtáblát is hatályon kívül helyezi.

Ha mást mutat a közlekedési tábla és a felfestés, melyiket kell követni? 2

Mit tegyünk, ha tényleg lehetetlen mindkét jelzést betartani?

Valódi ellentmondásnál nincs olyan KRESZ-paragrafus, amely általánosan megengedné, hogy a járművezető egyszerűen figyelmen kívül hagyja a felfestést, és a táblát kövesse – vagy fordítva.

Ilyenkor:

  • Csökkentsük a sebességet, és kerüljük a hirtelen irányváltást.
  • Vizsgáljuk meg, nem csak eltérő sávra vagy járműcsoportra vonatkoznak-e a jelzések.
  • Útépítésnél keressük a sárga ideiglenes jeleket, terelőelemeket és az érvényes ideiglenes táblákat.
  • Ha lehetséges, válasszunk olyan továbbhaladási irányt, amely egyik jelzéssel sem ellentétes.
  • A hibás jelzést érdemes pontos helymegjelöléssel és fényképpel bejelenteni az út kezelőjének.

Az ellentmondásos forgalomszabályozás önmagában nem jelent automatikus felmentést bármely szabály megszegése alól. Egy későbbi hatósági eljárásban jelentősége lehet annak, hogy a jelzések mennyire voltak láthatók, felismerhetők és egyértelműek.

Tehát a közlekedési tábla nem „erősebb” automatikusan az útburkolati jelnél. Mindkettő kötelező, és szabályosan ugyanazt a forgalmi rendet kell szolgálniuk.