Hétfőn ünnepélyes keretek között bejelentették, hogy a Mercedes-Benz megduplázta magyarországi gyárának területét, amely így a vállalat globális gyártási hálózatának második legnagyobb (Kínában van az első) egységévé vált – Európában mostantól ez a legnagyobb Mercedes-üzem.

A rendezvényre ellátogatott Ola Källenius, a Mercedes-Benz globális vezetője, valamint jelen volt Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is.

A miniszterelnök, aki előbb németül, majd magyarul beszélt, Barényi Bélához köthető anekdotával színesítette mondandóját. E szerint, amikor a szakember jelentkezett a Mercedes-Benzhez, azzal lepte meg az állásinterjún az asztal túl oldalán ülőket, hogy azt mondta nekik: „Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak.” Az ezt követő 20 percben pedig előadta, hogyan is kellene átalakítani a Mercedes autóit, hogy biztonságosabbak legyenek.

14 fotó

Willhelm Haspel, a gyártó akkori igazgatója fel is vette Barényit, aki óriási reformot hozott az autótervezésbe és gyártásba. A mérnök, akik 1939 és 1972 között dolgozott a német gyártónak, kidolgozta az autók passzív biztonságvédelmének elvét, de nevéhez kötődik a gyűrődési zóna és a teleszkópszerűen benyomódó kormányoszlop is. Összesen több mint 2500 szabadalmat jegyzett, az 1940-es években ő vezette be a biztonsági törésteszteket is az autógyártásba.

Magyar Péter a történet után arra biztatta a Mercedest, hogy vegyenek fel hazai szakembereket, akik között ott lehet a következő Barényi. Emellett üzent a gyártóknak a hazai bérek felzárkóztatásának szükségessége kapcsán, „cserébe” pedig kiszámítható jogi és gazdasági környezetet ígért.

„A kulcsfontosságú alkatrészek, például az akkumulátorok helyi gyártásával még gyorsabban és rugalmasabban tudunk reagálni a keresletre” – ezt már Ola Källenius, a Mercedes-Benz vezérigazgatója mondta az új gyáregység átadási ünnepségén. „Ez teszi Kecskemétet a jövőnk kulcsfontosságú helyszínévé” – tette hozzá.

A rendezvénnyel egy időben Kecskeméten hivatalosan is elindul az elektromos C-osztály gyártása. A modellt innen exportálják majd a világ többi részébe, kivéve Kínát, ahol szintén gyártják a modell kissé eltérő változatát.

Michael Schiebe, a Mercedes-Benz AG igazgatóságának gyártásért, minőségért és ellátási láncért felelős tagja beszédében meglepetésként bejelentette, hogy hazánkban is megindul a GLC elektromos változatának gyártása (Brémában is készül a modell).

Ám ami talán még izgalmasabb, hogy megerősítették: az új baby G-osztály otthona is ez az üzem lesz. Ez a modell a jelenlegi G-osztálynál kisebb, a hírek szerint annak formai jegyeit öröklő modell lesz, amely 2028-ban jelenik meg. Ezt a típust csak hazánkban gyártják majd.

Úgy tudni, a modell az MMA platformra épül majd, ahogy a CLA, így ahhoz hasonló hajtásláncok kerülhetnek bele. Pontosan a padlólemez sajátosságai miatt nem egy kőkemény, alvázas terepjáró lesz, mint a nagy testvér, sokkal inkább egy prémium-SUV, ami intelligens összkerékhajtással igyekszik a legtöbbet nyújtani terepen, de igazi otthona az épített környezet lesz. Sokkal inkább divatos modellnek ígérkezik, mint funkciósnak. 

Jelenleg a GLB készül Kecskeméten. Ennek elektromos változatához, illetve az új elektromos C-osztály gyártásához szükséges legfontosabb alkatrészek – köztük a karosszériaelemek és a nagyfeszültségű hajtóakkumulátorok – ugyancsak a kecskeméti telephelyen készülnek.

Amikor 2008 környékén elindult a Mercedes-Benz kecskeméti gyárának fejlesztése, már akkor tudni lehetett, hogy a német gyártó a későbbi bővítéssel számol: eleve akkora földterületet vásároltak, ami ezt lehetővé tette.

Az új üzemek hivatalos átadásával 200-ról 440 hektárra nőtt a gyár által kihasznált terület. Az első ütem 2012-ben kezdett termelni, amely után nagyjából négy évvel már lehetett arról hallani, hogy kibővítik. Mostanra elkészült a duplikáció, azaz (a présüzemet leszámítva) minden gyártórészlegből épült még egy. Kész a karosszéria-, felületkezelő és összeszerelő üzem, illetve elkészült a nagyfeszültségű akkumulátorok összeszereléséhez szükséges részleg is.

Míg a meglévő összeszerelő üzemben a belső égésű motorral szerelt és a tisztán elektromos modellek rugalmasan, ugyanazon a gyártósoron készülnek, addig az újonnan felépített csarnokot kifejezetten a teljesen elektromos járművek gyártására alakították ki.

Mint egy háttérbeszélgetésen megtudtuk, a tisztán elektromos autókra felépített gyártósor kevésbé összetett, mint azok, ahol a belső égésű motorral szerelt modellekkel együtt készítik azokat. Csökkenthető a bonyolultság, és inkább a hatékonyságra, valamint a kibocsátásra tudnak összpontosítani. Ugyanakkor a minőségbiztosítási folyamatok ugyanolyanok. 

A Mercedes-Benz 2022 óta 1 milliárd eurót (kb. 360 milliárd forint) ruházott be a bővítés érdekében. Ezzel a kecskeméti gyár mostantól évente 400 ezer autó gyártására alkalmas, amellyel hazánk legnagyobb autógyárává vált. Már elindult a gyár dolgozói létszámának bővítése, jelenleg 5000 munkatársuk van és további „négy számjegyű” bővítésre készülnek. Ugyanakkor a beszállítói hálózatban is lesz létszámnövekedés. 

Érdekesség, hogy a Mercedes-Benz elsőként Kecskeméten készítette el egy teljes összeszerelő üzem digitális mását. Ez lehetővé teszi a gyártási folyamatok virtuális modellezését és irányítását: a gyártóberendezések működése digitális környezetben is szimulálható, az egyes gyártási lépések előre tesztelhetők.

Az újítással az új modellek és gyártási folyamatok még a tényleges sorozatgyártás megkezdése előtt megtervezhetők, ellenőrizhetők és optimalizálhatók. A gyártó közlése szerint ez csökkenti a gyártás felfutásával járó kockázatokat, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az új modellek és technológiák integrálásában.

A gyár modernségét mutatja, hogy mesterséges intelligenciára épülő alkalmazásokkal javítják a gyártási folyamat minőségét, így például a polipnak nevezett robot kamerarendszerével képes felismerni a járműveken jelentkező eltéréseket. Ezt a technológiát a régebbi összeszerelő üzemben is bevezetik majd, ahol jelenleg emberek ellenőrzik az autók utasterét. 

Az új üzemek gyorsabban, hatékonyabban termelnek, ugyanakkor a korábbinál kevesebb emberi erőforrással és több robot alkalmazásával működnek. Például az új felületkezelő üzemben az energiafelhasználás mintegy 20 százalékkal alacsonyabb, mint a meglévőben, miközben a szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 80 százalékkal csökken.

Az energia is zöldebb, mint korábban. A gyár nyugati oldalán 240 000 négyzetméteres területen, illetve az üzemek tetején elhelyezett napelemes rendszerek együttes kapacitása eléri a 42,3 MWp-t, amely a gyár éves villamosenergia-igényének mintegy 25 százalékát képes fedezni.