Bár még nappal kitart a hőség, lassan jönnek a hűvös reggelek, és a fagyos hajnali idő sincs már messze. Ilyenkor egy modern autóval nincs különösebb probléma, aki munkába indul beül, majd pár perc múlva már országúti, avagy autópálya tempóval halad a célja felé.
Azt régen tudjuk, hogy a percekig tartó melegítés teljesen felesleges, de érdemes szem előtt tartani a rendszer tehetetlenségét.
Hidegen a motorolaj lényegesen sűrűbb, az alkatrészek még nem érték el üzemi hőmérsékletüket, és a kenési rendszer is most jut el normál üzemi állapotába. Ez különösen fontos a turbófeltöltős motoroknál, amelyekben a feltöltő tengelye akár percenként több százezres fordulatszámmal is foroghat.
Az indulással tehát nem kell várni, de ilyenkor ne kérjünk még nagy teljesítményt a motortól, és tartózkodjunk az agresszív gyorsítástól.
Sokan akkor tekintik bemelegedettnek az autót, amikor a hűtőfolyadék hőmérőjének mutatója eléri megszokott helyét. Csakhogy a motorolaj ennél lényegesen lassabban melegszik. Itt jön a képbe az apró hiba, amit sok vezető elkövet. Már melegszik a hűtővíz, jön az emelkedő a pályán, épp kamiont előzünk és kell az erő, padlóig nyomjuk a gázpedált.
Ha mindez rendszeresen megtörténik, mondhatni szokássá válik, akkor az csökkentheti a turbó élettartamát.
Egy valós városi közlekedést vizsgáló SAE-tanulmányban nyáron körülbelül öt, télen kilenc perc kellett ahhoz, hogy a hűtőfolyadék elérje teljesen bemelegedett állapotát. A motorolajnál ugyanez nagyjából tíz, illetve tizennégy perc volt.
Vagyis amikor a műszerfal szerint már minden rendben van, az olaj még jó ideig hidegebb lehet a normális üzemi hőmérsékleténél. Hideg motornál nagyobbak a súrlódási veszteségek, és a motor különböző pontjain sem ugyanolyan körülmények között végzi a dolgát a kenőanyag, mint teljesen bemelegedett állapotban.
A turbófeltöltő csapágyazása különösen szigorú kenési feltételeket követel.
A Garrett műszaki anyagai szerint az olajnak megfelelő mennyiségben, megfelelő nyomással és megfelelő tisztaságban kell eljutnia a turbó csapágyaihoz.
Mit érdemes csinálni hideg motorral?
A jó megoldás meglehetősen egyszerű.
Indítás után hagyjunk néhány másodpercet arra, hogy stabilizálódjon az alapjárat és felépüljön az olajnyomás, majd induljunk el. Nincs szükség öt-tíz percnyi helyben pöfögésre: a motor mérsékelt terheléssel gyorsabban eléri az üzemi hőmérsékletét.
Az első kilométereken viszont kerüljük a padlógázt és a magas fordulatszámot. Ugyanilyen értelmetlen nagyon alacsony fordulatról nagy gázzal kínozni a motort, mert ilyenkor ugyan kicsi a fordulatszám, a motor terhelése mégis nagy lehet.
Ha az autó mutat olajhőmérsékletet, ez sokkal jobb támpont a motor valódi bemelegedésére, mint pusztán a hűtőfolyadék mutatója.
Ha nincs ilyen kijelzés, hideg időben érdemes legalább az első 10-15 percben kerülni a nagy terhelést. Ez természetesen nem éles határvonal: az olaj melegedését a külső hőmérséklet, a motor konstrukciója, a forgalom és a terhelés is jelentősen befolyásolja.
Kell hűteni is a turbót?
Régebbi konstrukcióknál különösen fontos volt, hogy nagy terhelés után ne állítsuk le azonnal a motort. A motor leállításával ugyanis megszűnik az olajkeringés, miközben a turbó még rendkívül forró. Erre a modern autók fedélzeti rendszerei már külön ügyelnek, a hűtőfunkciók üzemelését akkor is fenntartják, ha a sofőr már leállította az autót, és nem jár a motor.
Itt is hasonló a helyes eljárás mint indulás esetén, egy komolyabb hegyi túra végén érdemes az utolsó néhány kilométert nyugodtabb tempóban megtenni.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
