A videón hallani, ahogy az utasok pánikba esnek: úgy érzik, egyenesen a tilosba hajtanak, és a forgalom menetirányával ellentétesen haladnak (igaz volt némi nézeteltérés, de a sofőr alapvetően szabályosan haladt). Kívülről nézve valóban hajmeresztő a jelenet, főleg annak, aki nincs hozzászokva ehhez a forgalomszervezési megoldáshoz.
Csakhogy a sofőr nem feltétlenül követett el semmilyen szabálytalanságot. Buenos Airesben, az Avenida del Libertador bizonyos szakaszain ugyanis régóta működik az úgynevezett reverzibilis, vagyis váltakozó irányú sávrendszer.
Ez magyar szemmel elsőre egészen szürreálisnak tűnhet: egy többsávos sugárúton a nap egyik részében még az egyik irányba halad a forgalom néhány belső sávban, majd a csúcsforgalomhoz igazodva ugyanazokat a sávokat átadják az ellenkező iránynak. Nem úgy kell elképzelni, hogy valaki egyszer csak hirtelen megfordítja a forgalmat a közlekedők alatt, hanem szabályozott, jelzésekkel irányított rendszerként működik.
Az argentin fővárosban ennek egyszerű oka van: a forgalom nem egyenletesen oszlik meg. Reggel sokan a belváros felé tartanak, délután pedig megindul a tömeg kifelé, az északi városrészek és elővárosok irányába. Ilyenkor a város megpróbál több kapacitást adni annak az oldalnak, amerre éppen nagyobb a nyomás.
A rendszer kulcsa az út fölötti elektronikus jelzés. A váltakozó irányú sávoknál a zöld, lefelé mutató nyíl azt jelenti, hogy az adott sáv használható. Ha a zöld nyíl villog, az közelgő irányváltást jelez. A piros X viszont egyértelmű tiltás: abba a sávba nem szabad behajtani.
Vannak bakik
Helyi argentin beszámolók szerint az Avenida del Libertador reverzibilis sávjai időnként a tapasztalt, Buenos Aires-i autósokat is megfogják. Korábbi felvételeken több autós is kétségbeesett manőverbe kezdett, amikor rossz sávba került: volt, aki tolatni próbált, más a járdaszigeteken keresztül menekült ki a helyzetből.
Reverzibilis sávok egyébként nem csak Buenos Airesben léteznek. A megoldás lényege világszerte ugyanaz: ott vetik be, ahol a forgalom egyik napszakban erősen az egyik, másik napszakban pedig a másik irányba terhelődik. Hidakat, alagutakat, bevezető utakat és városi sugárutakat is lehet így működtetni. A módszer előnye, hogy új út építése nélkül lehet plusz kapacitást adni annak az iránynak, amelyik éppen túlterhelt.
A hátránya viszont pontosan az, amit a Buenos Aires-i videó is megmutat: ha valaki nem figyeli a jelzéseket, vagy nem ismeri a rendszert, nagyon gyorsan szorult helyzetbe kerülhet.


