Kora tavasszal az őzbakok egészen az üzekedés végéig folyamatosan védik és bővítik a területüket, és a riválisokat akár az utakon keresztül is üldözik. Ilyenkor nem ritka, hogy kisebb-nagyobb csapatok szó szerint átvágtatnak az úttesten.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az állatok gyakran menekülnek az emberek elől is, az illegális agancsgyűjtők jelenléte is felzavarja a vadat, a mezőgazdasági munkák miatt nappal is megindulhatnak az egyébként éjszakai állatok.
Magyarországon ráadásul hatalmas az őzállomány: az Országos Magyar Vadászkamara becslése szerint több mint 370 ezer példány él az országban, gyakorlatilag mindenhol. Ez azt jelenti, hogy olyan helyeken is felbukkanhatnak, ahol egyébként ritkán látni vadat.
Nem kell nagy állat a komoly bajhoz
Sokan alábecsülik a veszélyt, pedig egy 20–25 kilós őz is komoly károkat okozhat egy 80–90 km/h-val haladó autóban. A legnagyobb veszélyt azonban gyakran nem maga az ütközés, hanem az azt megelőzni próbáló hirtelen kormánymozdulat jelenti. Ilyenkor könnyen megtörténik, hogy a sofőr elveszíti az uralmát az autó felett, és:
- fának csapódik,
- átsodródik a szembejövő sávba,
- vagy letér az útról.
A rendőrség is figyelmeztet
Több vármegyében is kiadtak már figyelmeztetést a hatóságok. A tapasztalatok szerint tavasszal a vadak mozgása drámaian megnő, és nem csak ott, ahol vadveszélyt jelző tábla van.
Fontos tudni, hogy a vad nem ismeri a táblákat, és nem tartja be a „megyehatárokat” sem.
A legveszélyesebb útszakaszok:
- erdőszélek, ligetes mezőgazdasági területek,
- bozótos, nádas, magas füves útszegélyek,
- beláthatatlan, sűrű növényzettel határolt utak,
- és egyre gyakrabban a lakott területek pereme, sőt belső részei is.
Vadveszély-naptár: mikor kell a legjobban figyelni?
- Március–április: territoriális harcok, folyamatos mozgás éjjel-nappal
- Július közepe – augusztus közepe: őznász, a bakok figyelmetlenek, nappal is aktívak
- Szeptember–október: szarvasbőgés, kevesebb állat, de sokkal nagyobb tömeg – súlyosabb balesetek
- Tél: élelemkeresés miatt kiszámíthatatlan mozgás, akár városokban is
Mit tegyen az autós?
A rendőrség szerint három alapelv számít igazán: Lassítani – Figyelni – Nem vagánykodni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy már egy kisebb tempócsökkentés (pl. 90-ről 80 km/h-ra) is sokat számít, folyamatosan figyelni kell az út mindkét oldalát és ha egy őz megjelenik, nagy eséllyel több is követi.
Ha a vad már féktávolságon belül van vészfékezni kell, dudálni, hogy elriasszuk, de tilos hirtelen kormánymozdulatokkal kerülgetni.
A filmekben látott manőverek a valóságban életveszélyesek!
Mit tegyél vadgázolás után?
A teendők sorrendje kulcsfontosságú:
- Először saját magad és az utasaid biztonságáról gondoskodj.
- Vedd fel a láthatósági mellényt, tedd ki az elakadásjelző háromszöget.
- Ne menj az állathoz közel, még élhet és veszélyes lehet.
- Hívd a rendőrséget, mert a vadgázolás közúti balesetnek számít.
- Az állatot tilos elvinni – ez lopásnak minősül, a hatóság értesíti a vadásztársaságot.
A lényeg, hogy tavasszal és nyáron nem csak az utak, hanem a környezet is „mozog”. És bár egy őz kicsinek tűnhet, egy rossz döntés nagyobb bajt okozhat, mint maga az ütközés.
És ki fizeti a kárt, ha vaddal ütközök? Alábbi cikkünkből kiderül:
