Ennek a rendkívül fontos, minden utazás során használt tárgynak is van jól hangzó eredettörténete. A népszerű legenda szerint a visszapillantó ötletét a versenysport szülte. 1911-ben Ray Harroun szerelt először maga elé tükröt Marmon versenyautójára az első Indianapolis 500-ra készülve.

Célja nem a biztonság fokozása volt, sokkal inkább a szerelő, másodpilóta kiváltása. A korabeli szokások szerint ketten vettek részt a futamon, a szerelő akárcsak manapság a versenymérnök instruálta a vezetőt, tájékoztatta kik, merre, hány óránál zúznak körülötte.

IMSphoto02

Harroun tehát kispadra ültette a felé két cenitről utasításokat ordító személyzetet, és lecserléte egy pár fémpálcára rögzített tükörre. Miért? A súlycsökkentés miatt. Az apró tükörrel próbálta kiváltani a beszélő balasztot, csakhogy a legendás pálya felültete felülírta a ragyogó ötletet.

Az indianapolisi aréna ugyanis ekkor még végig téglaborítású volt, ami épp elég rezgést keltett az autóban ahhoz, hogy a tükörben semmit se lehessen látni. Ennek ellenére nyert, a sárga rakéta pedig híressé vált, így a tükör is állandó beszédtéma a győzelemmel kapcsolatban.

1280px-MarmonWasp

Viszont nem ez a hivatalos születési időpontja a minden autóban sokat bámult tükörnek. Harroun saját bevallása szerint egy lovaskocsiról lopta az ötletet, de egy korábbi 1906-os Dorthy Levitt kötet is említi a hátrafelé leskelődést megkönnyítő eszközt.

Mint hivatalos szabadalmat 1921-ben jegyeztette be Elmer Berger, és az eszköz célját tekintve tökéletes névre COP-SPOTTER-nek (rendőrleső) keresztelte. Sok elsőség, találmány, autós alkatrész eredete egyértelmű, de a visszapillantó tüköré, talán pont egyszerűsége miatt korántsem az.

Kapcsolódó címkék: visszapillantó