Az Ioniq 6 N nem csupán egy látványosra felöltöztetett villanyautó. Két motorja együtt 609 lóerős, a kormányon lévő piros N Grin Boost gombbal pedig tíz másodpercre 650 lóerő hívható elő. A gyári adat szerint rajtautomatikával 3,2 másodperc alatt van százon.

Hogy ez mit jelent? A 2010-es Ferrari 599 GTO ugyanezt a gyári adatai szerint 3,35 másodperc alatt tudta. Egy különleges V12-es Ferrari és egy ötüléses Hyundai neve ma már ugyanabban a gyorsulási táblázatban szerepelhet. Pár éve még nehéz lett volna komoly arccal leírni egy ilyen mondatot.

6 fotó

A Hyundai meglepetése, hogy a hétköznapokban nem akarja mindenáron letépni a fejünket. Normál módban csendes, az ereje finoman adagolható, a reggeli forgalomban kényelmes túraautóként viselkedik. A kormány mögött ülve akár azt is el lehet felejteni, mi lapul a gázpedál alatt.

Egészen addig, amíg elő nem kerül az N mód. Így ébred a vadállat, ami nem csak egyenesben villantja meg tudását. Jól érzi magát kanyargós országúton, kiemelkedő amit élményként elénk tálal, mintha rakétát kötöttek volna egy gránittömbre, majd megtanították volna kanyarodni.

A kormányzás kellemesen súlyos, és a vezető kezébe is juttat híreket arról, mi történik az első kerekekkel.

A Hyundai még a belső égésű sportautók hangulatát is megidézi. A hangszórókból motorhang szólhat, a kormány mögötti fülekkel pedig virtuális fokozatokat kapcsolhatunk. A váltásnál az autó ránt egyet, mintha valóban fogaskerekek dolgoznának alattunk. Játék az egész, de olyan, amin látszik, hogy komolyan vették a készítői.

És hogy van-e értelme ennyi erőnek egy közúti autóban? A közel 28 millió forintos alapár mellett is nehéz figyelmen kívül hagyni, mennyi élményt csomagolt bele a Hyundai. A teljes tesztben azt is eláruljuk:

• mennyit fogyasztott nálunk a 650 lóerős villanyautó, és ez mit jelent a hatótávra;
• milyen kompromisszumokat kíván a széles karosszéria a városi használat során;
• miért érdemes óvatosnak lenni a tapadós sportgumikkal a hideg őszi reggeleken.

A teljes Hyundai Ioniq 6 N-teszt itt olvasható