Ez a húzószín, ez a mustár-metál, és valóban nagyon is feltűnő vele a pufók, de vidám, sok játékos vonallal megrajzolt autó. A 20-as kerekek is megdobják a látványt, a ma oly divatos kis szabadidőautók mellett is frissnek hat velük ósdi egyterű létére a Scénic. Ez a Renault egyik érdekes újítása: nagy átmérőjű, de keskeny, így kis légellenállás mellett is megfelelő tapadási felületet szolgáltató gumiabroncs akár egy ilyen kicsi, relatíve olcsó tömegautón is.

A tengelytáv 2734 mm

Hihetetlenül komplex a forma, élmény felfedezni minden törést, hajlatot rajta

A megtört küszöb-intarzia afféle márkavédjegy manapság a Renault-nál

Az utastérben megvan a hagyományos Scénic-hangulat: nagy szélvédő, tágas fejtér, tologatható, öblös tárolórekeszeket rejtő könyöklő az első ülések között, sík padló és három, többé-kevésbé teljes értékű ülőhely a szintén tologatható hátsó üléssorban. Csak az egész mintha kicsit összement volna hátul. Kisgyerekekkel még oké az autó, de kamaszkorban lévő utasokkal vagy felnőttekkel hátul már nagyon átkívánkozik az ember egy Grand Scénicbe. Tök jó a napvédő roló az oldalablakokban, a szellőzőnyílások a B oszlopban meg a sok elektromos töltőcsatlakozó az első könyöklő hátfalán, de se a kilátás, se a lábtér nem az igazi innen. A csomagtér viszont nagyon tágas, fél köbméter felett pakolhatunk bele még hátratolt hátsó ülésekkel is.

A tesztautó egy közepesen felszerelt példány (az itt látható Intens kivitel felett van még a Bose szint), automata klímával és kulcs nélküli nyitás-indítással, de még a LED-fényszórókon, a követőradaron és a fűthető üléseken innen. A komfortérzet bőven kielégítő a félbőr üléseken, a kis érintőképernyős HMI-vel: egész csomó, ma divatos extra nincs még benne ebben az autóban, de igazából nem is hiányzott semmi. Élhető autó, szerettem én is, szerette feleségem és szerették még bőven általános iskolás korú lányaim is.

Alacsonyan tartott műszerfal, széles, tágas tér elöl a kabinban

A hatalmas szélvédőn át nagyon felmelegíti a nap a nagy felületű műszerfal-tetőt, nyáron dől a forróság az elöl ülők felé még hővédő üveg mellett is

A 2016-os modell egyetlen újdonsága az 1,33 literes, a Daimlerrel közösen fejlesztett kis turbómotor. 115, 140 és 160 TCe néven három különböző teljesítményszinten kínálja a Renault ezt az új négyhengerest, hatfokozatú kézi vagy félmillió forint felárért hétfokozatú dupla kuplungos váltóval. (Másik benzinmotorral nem is lehet megvenni a Scénicet.)

A tesztautóban a szűk másfél tonnás saját tömeg mellé hétköznapi viszonyok mellett bőven elegendőnek bizonyult a középső teljesítményszintre belőtt motor. A nyomaték már alacsony fordulatszámon megérkezik, a motor kipörgetve sem fárad el, szereti a fordulatot. Vegyes üzemben, sok autópályás használat mellett 7,2 liter volt a kútnál mért átlagfogyasztás, ami nincs olyan borzasztóan messze attól, mintha valamelyik Euro 6-os dízellel használnánk a kocsit (a Scénic kapható a 110 lóerős 1.5 dCi-vel és az 1,6 literes dízel 130 vagy 160 lóerős változatával).

Igazából az egész semmi különös, hasonlóan teljesít, mint bármelyik másik négyhengeres kis turbós motor a konkurencia köreiben. Amivel azért el lehet dicsekedni: a hengerfalat a súrlódás csökkentése és az egyenletesebb hőleadás érdekében ugyanolyan bevonattal látták el, mint amilyen a Nissan GT-R motorjában is van. A vezérlés természetesen szívó- és kipufogó-oldalon egyaránt állítható, a közvetlen benzinbefecskendezés pedig 250 bar üzemi nyomással működik.

Nem lesz a szerelők kedvence a Scénic, hozzáférni bontás nélkül szinte semmihez nem lehet

Amíg nem figyelünk oda a Scénic vezetésére, addig nincs semmi probléma – egy apróságtól eltekintve. A pici, de a töltőnyomás felépülése után hirtelen megerősödő motorral könnyű állandóan meg-megcsikkantani az első kereket, a kellemetlen rántásokat még nagy odafigyeléssel, finom gáz- és kuplungkezeléssel is nehéz megelőzni. Ez korántsem olyan drámai, mint ahogy talán hangzik, de aki alapjárat-közelben is nyomatékos dízelhez vagy lineárisabb teljesítmény-leadású szívómotorhoz szokott, azért fog szentségelni kicsit az elején a kis turbós Scénicben.

Egyet nem szabad akarni ezzel a kocsival: hirtelenkedni. A komfortos, puha futómű és a nyugis kormányzás egyáltalán nem támogatja a gyors irányváltásokat. Az ESP persze megold mindent, komoly vészhelyzetet nem lehet előidézni kormányrángatásokkal, de a kocsi mozgásán nagyon lehet érezni egyfajta békés tohonyaságot, ami jót tesz a menetkomfortnak, ellenben teljesen kizár mindenfajta vezetési élményt.

A Scénicben nem vezetési, hanem utazási élmény van: tessék rádiót hallgatni, nézelődni, beszélgetni benne, de gyorsan menni vele nem is jó, meg nem is igazán lehet.

Variálható a hátsó traktus, csak szűk a tér egy kicsit. 14 év feletti gyerekeknél sokkal jobb választás a Grand Scénic

A hatfokozatú kézi váltó hajlamos akadozni kicsit, de nyugisan kapcsolgatva nincs vele gond

A Renault Scénic meglepően drága autó, legalábbis a katalógusban. A Renault-nál a kevésbé kelendő modellekre mindig remekül lehet alkudni, márpedig a kis Scénicnél mindössze 400 ezer forinttal drágább a jóval tágasabb, majd’ 23 centivel hosszabb Grand változat, így nem lepődnék meg, ha a kereskedők nagyokat engednének egy-két beragadt, készletes kis Scénic elég magas listaárából.

Az alapáras 140 lovas benzines Scénic és pár vetélytársa – Listaár, forintban

Egész csomó látványos kis részletet figyelhetünk meg a karosszérián

Jópofa, nagyon szerethető, reális ár-érték arányú hétköznapi családi szaladgálós autó. Az új kis benzinmotorral nem vészes a fogyasztás, legfeljebb 1-1,5 liter a többletétvágy a hasonló teljesítményű Euro 6-os dízelhez képest, nagyjából azonos menetdinamika mellett.

De még egyszer a lényeg: akinek szűk a hátsó üléssor lábtere, mindenképp a 400 ezerrel drágább Grand verziót vegye!

Szavazás