A legfrissebb adatok szerint kb. 19 400 ember vesztette életét 2025-ben az Európai Unióban, közölte az Európai Bizottság. Ez a szám 3 százalékkal, egész pontosan 580-nal kisebb, mint a 2024-es szám, aminek mindenképp lehet örülni, figyelembe véve azt is, hogy az úthálózat is folyamatosan gyarapodik a közlekedők által megtett kilométerek számával együtt.
Az eredmény miatt mégsem örömködik felhőtlenül az EU, ugyanis bőven elmarad a javulás attól az előirányzott értéktől, melyet még 2019-ben jelöltek ki. Akkor azt a célt határozták meg, hogy 2030-ra megfelezik az EU útjain közlekedési balesetben elhunytak, illetve a súlyos sérültek számát.
Ahhoz, hogy ez összejöjjön, évi 4,6 százalékos csökkenést kell – illetve kellett volna elérni. Ez pedig 2025-ben sem jött össze.
Akik a maguk részéről belehúztak, azok Észtország és Görögország voltak, náluk 38, illetve 22 százalékkal csökkent egy év alatt a halálos áldozatok száma. Voltak bőven olyanok is, akiknél romlott a helyzet. Ebből a szempontból Málta az elrettentő példa 75 százalékos emelkedéssel, de a jóval több lakosú Szlovéniában is 37 százalékkal nőtt a halottak száma. Magyarországon az 52-ről 48-ra változó halálozások 8 százalékos csökkenést jelentettek egy év alatt.
Hogy mely utak a legveszélyesebbek, annak kapcsán még csak a 2024-es adatok vannak meg, de alapvetően jó indikátornak tekinthető. Ez alapján a vidéki utak a legveszélyesebbek, a halálesetek 53 százaléka ott történik, megelőzve a városokat (38 százalék) és az autópályákat (8 százalék). Városon belül a sebezhető közlekedők (bringások, gyalogosok, rolleresek) teszik ki az elhunytak 70 százalékát.
A nemek között masszív a különbség: 100-ból 77 közúti áldozat férfi. Az életkori eloszlásban egyre inkább a szélsőségek felé tolódik a mérleg, azaz vezetnek a fiatalok, 18-24 évesek, illetve az idősek, a 65 felettiek. Minden halottat tekintve az autóban ülők vannak többségben (44 százalék).
Korábban a Vezess megírta, mit javasolnak az EU részéről Magyarországnak, hogy jelentősebben csökkenjen az elhunytak száma:
