Az újdonság vonzerejét kihasználva a Citroën most a többi kisautót is felfrissítette, hogy a közönség szeme rajtuk is megakadjon.
A C2 és a C3 hátsó lámpáján azonnal látni az újdonság erejét. Ennél nagyobb durranás a C3 igényesebb anyagválasztéka. A sokat kritizált műanyagokba több fantáziát és pénzt invesztáltak, így most a C3 utastere jó néhány fokkal komfortosabb.
Dízelben nem volt rossz eddig sem a Citroën, a C3-nál most annyi történt, hogy a 109 lóerős 1,6 literes HDi motor szériában részecskeszűrőt kapott, így sikerült teljesítenie az Euro-4-es károsanyag-kibocsátási normát.
A Citroën stand látványos koncepcióautójának neve C-SportLounge, ami egy sportos, de belsejében minden földi jóval felvértezett túraautóra utal. A sportosságot nem kell túlzottan komolyan venni, a tanulmány inkább családi autó, nem pedig sportkocsi.
Ennyire áramvonalas formát még tanulmányautók között sem mindenhol találni. A C-SportLounge alaktényezője mindössze 0,26, ami alig marad el a szériaautók között legjobbnak számító Honda Insight és Audi A2 1.2 TDI 0,25-ös értékétől. A hátsó légterelő vészfékezésnél fékezőernyőként is működik.
Az orr-rész közel áll a C5-tel és a C4-gyel bevezetett új márkaarculathoz, akár sorozatgyártású autóként sem lepődnénk meg ezen a formán. Az ajtók egymással szemben nyílnak.
A C-SportLounge orrába a Citroën 140 és 200 lóerő közötti benzines és vagy részecskeszűrős HDi dízelmotort képzel el. A koncepcióautóban konkrétan a 138 lóerős dízelmotor található. A váltó hatfokozatú automata, kiegészítő kézi kapcsolással.
Az utastér és a műszerfal kialakításánál a repülőgépek pilótafülkéje szolgált mintaként. A kormánykerék közepén a C4-hez hasonlóan fix felületet találunk többféle kezelőszervvel, a volánnak csak a koszorúja forog.
