Egy használt autó értékét nemcsak típusa, kora, futásteljesítménye és műszaki állapota határozza meg, de balesetes vagy törésmentes előélete is. Az autókeresésnél az egyik legfontosabb szempont, hogy a kinézett autót érte-e ütközés. Amennyiben igen, mennyire sérült és milyen technológiával, mennyire szakszerűen javították?
A vizsgálat elsődleges eszköze a festékréteg-vastagság mérésére pár tízezer forintért beszerezhető készülék, amibe érdemes beruháznia a használt autóban gondolkodóknak. A már jónak mondható eszközök 40 ezer Ft körüli ára a kocsi értékének igen csekély része, ez a kiadás az első használtautó-kereséskor bőségesen megtérülhet. Ha nincs még saját, az autókereskedésekben is van rétegmérő, akár azt is kölcsönkérhetjük – írta anyagában a 22 autómárkát forgalmazó CarNet.
Fényezve volt. De törve is?
Ne felejtsük el, a festékréteg mérése nem azt mutatja ki, hogy a kiszemelt használt autó össze volt törve, hanem csak az újrafényezést. Nagyon nem mindegy, miért fújtak újra egy autót. Ahogy telnek-múlnak az évek, fényezéses javítást igényelhet: adódhat egy figyelmetlen parkolás, egy ügyetlenül tolt bevásárlókocsi, a garázsban a karosszériára eső szerszám és így tovább.
Ez itt egy szép gyári fényezés…
De fényezés követhet egy fajsúlyos javítást is, amikor vágni kell a karosszériát, és új, vagy többnyire bontott autóról származó elemeket hegeszt be a karosszérialakatos. A múlt rekonstruálása nehéz feladat, de muszáj nekifutni, hogy helyesen dönthessünk a használt autó elengedéséről vagy megvásárlásáról.
Egy autó alapos átnézéséhez a profi állapotfelmérőknek is idő kell, a kocsit először látva fél óránál biztosan tovább tart végignézni a karosszériát. Az autó álljon nappali fényben és legyen tiszta, semmiképp nem vizes, esőcseppes, mert az eltakarja a lakkhibákat. Nézzük meg az egymás melletti elemeket, vessük össze az ajtókat, kinyitva őket a kocsi két oldalán.
…ez meg itt egy javítás nyoma
Keressünk színeltéréseket a fémrészek dukkózásában! Gyári fényezéssel is elég gyakori, hogy a műanyag lökhárító árnyalata elüt a fémelemek színétől, ez főleg a francia autómárkáknál volt jellemző. A fényezés narancsossága sem feltétlenül jelent újrafújást, autógyárakban is születhet narancsbőrös fényezés, de ez értékcsökkentő tényező.
Kutassunk apró szemcsék, kráterek, szilikonpöttyök, közelről látható vagy ujjal kitapintható szemét után a fényezésben, amit a kevésbé gondos műhelyekben fújnak bele a fényezésbe javítás közben. Keressünk szemünkkel és körmünkkel apró, alig észlelhető peremeket a karosszérián, ami a javításhoz kiragasztott (kimaszkolt) részek mentén keletkezhet a festéktől és a lakktól.
Így néz ki egy javított, egyenetlen ajtóél
A helyreállítás alaposságától függően nyomra vezethet bennünket a küszöbvégeken, a hátsó ajtókon vagy a sárvédőíven lévő, a fényezést a felcsapódó kavicsoktól óvó fólia hiánya. Ezek a fóliadarabok olcsón beszerezhetők, de előfordulhat, hogy pótlásukkor a javított oldalon rájuk kerül a lakkréteg, márpedig a gyári fényezést nem fújják rá a fóliára.
Szimmetrikus legyen: mit mutat a másik oldalon?
Mindig össze kell vetni az autó két oldalát, összehasonlítani egymással a látottakat, mert többnyire csak az egyik oldal sérül erősen. Lehet, hogy az egyik oldalon hamarabb véget ér egy tömítéscsík, mint szemben és a kasztni vágásának vonalában vastagabb réteget jelez a hegesztés takarása. Érdemes elemenként 5-8 ponton is rámérni a fényezésre, mert egy javított küszöbön csak pár centis sávban lehet kimutatható a beavatkozás, a többi részen megnyugtató értékeket látunk.
A védőfólia hiánya sokszor árulkodó
Ha vittünk festékréteg-mérőt, minden kasztnielem ellenőrzését a sarkoknál kezdjük! Ott lehet több az anyag, oda folyik a festék. Ott akkor is könnyebben kimutatható lehet az újrafújás, ha egy jelentős értékű autóval a fényező nagyon alapos munkát végzett, gondosan visszacsiszolta a felületet, hogy minél kevésbé legyen vastag a festékréteg. Kellő ráfordítással újrafényezéskor is lehet a gyárihoz nagyon-nagyon közeli rétegvastagsággal fényezni egy autót, ez azonban igen ritka.
A motorházfedelet többnyire a szélvédő felőli sarkára állítva szárítják, ezen a részen érdemes alaposan ellenőrizni a festékréteg vastagságát, de sokszor szabad szemmel is látható a kicsúcsosodva megszilárduló festékcsepp.
Így használd a rétegvastagság-mérőt!
Korábban részletesen írtunk a fényezés vizsgálatáról és a rétegvastagság-mérő készülék használatáról, de ezt érdemes lehet összefoglalni. A műszerek mikrométerben vagy mikronban, a milliméter ezredrészében jelenítik meg a fényezés rétegvastagságát. 1000 mikron egy mm, tehát 85 mikron 0,085 milliméternek felel meg, 1200 mikrométer 1,2 milliméter.
Nehéz a gyárinak tekinthető festékréteg-vastagságra pontos sávot mondani. Az autók színre fújt külső fémhéján általában 80-150 mikron közötti gyári festékréteg-vastagság a jellemző. A japán autógyártók takarékosabban bánnak a festékkel, autóik lemezein nagyjából 80-100 mikront mérhetünk, az európai és amerikai autók festékrétege jellemzően vastagabb, körülbelül 100-150 mikrométer, de elég nagy a szórás.
Akadnak törésmentes autók akár 180-230 mikronos festékréteggel, de a 200-350 mikronos sáv legtöbbször újrafényezésre utal. Ennél nagyobb értékek egyre vastagodó gittréteget jelentenek a fényezés alatt. A javítás vastagon gittelt helyein 850-1400-2000 mikronos rétegvastagságot is mérhetünk. A fémfelület egyenetlenségeit fedő gittelés csúnya, ráadásul a vastag gitt megrepedhet, és a karosszéria mozgásaitól leválhat.
Amennyiben az újrafényezés szélvédőoszlopot, karosszériaoszlopot, a küszöb belső részét, az ajtófalcokat érinti, az már erős gyanúra ad okot. Ezért kell itt kezdeni a mérést az ajtók és fedelek kinyitásával, és csak ha ez rendben van, utána vizsgálódni kijjebb, a karosszéria külsején. Az oszlopok, küszöbök gyári fényezése sokszor csak 40-85 mikronos érték.
Időnként újra kell kalibrálni a műszert a készletben kapott fémlapokkal. Ha ez elmarad, és a készülék félremér, viszonyításképp először mérjük meg a tetőlemezt, mert az sérül a legritkábban egy autón. Az ott leolvasott értékekhez viszonyíthatjuk a többi elemen látottat. A lényeg, hogy a vázstruktúrát nem érintő, tisztességesen javított karosszériasérülés miatt nem kell otthagyni egy remek állapotú, gondosan karbantartott, vezetett szervizkönyves használt autót csak azért, mert újra van fényezve néhány karosszériaeleme.
Mivel megbontásos vizsgálatot nem végezhetünk, és röntgenszemünk sincs, marad az alaposság. Ellenőrizzük a motorházfedél, a csomagtérfedél és az oldalajtók csavarjait, alátéteik helyzetét! Ha ezek az elemek nem mutatnak beavatkozást, mert csavaranyáikon és a csavarmeneten ép a gyári festék, illetve látszik a csavaralátétek felfekvő felületén, hogy nem mozdultak el, az ígéretes. A helyén hagyva javítható elem nem sérülhetett olyan nagyon.
Ilyen a húzatópad rögzítőpofáinak karma
A motortérben a legelső a hossztartók ellenőrzése. A hossznyúlványokon ne legyen egyengetésnyom, nem lehetnek gyűröttek, ami húzatásra és súlyos sérülésre utal. Persze rozsdásak sem lehetnek. Ugyanez igaz a futómű felső bekötési pontjaira, ami a legtöbb elöl hajtó autóban a MacPherson-kerékfelfüggesztés miatt egy rugótornyot jelent.
Kényelmetlen ugyan, de le kell feküdni egy kartonlapra, esőkabátra, polifoamra a kocsi mellé, és ott végignézni a küszöböket és az alvázon futó éleket. Ezeken a felületeken felfedezhetjük a húzatópad rögzítőpofáinak karomszerű nyomait, amelyek a strukturális sérülést szenvedő karosszéria helyrerángatásakor keletkeznek, amikor lánccal húzzák helyre a már megrogyott, a gyári elem szilárdságát közel sem hozó nyúlványokat. Ki kellene őket cserélni, hogy ne romoljon a kasztni életvédelmi képessége, de az bizony drágább, mint javítgatni.
Ponthegesztések a gumikéderek takarásában
Mint anyagában a CarNet kifejti: kérjünk engedélyt az autó tulajdonosától az ajtó mentén körbefutó gumitömítések lehúzására a fémélekről, az ajtók és a csomagtérfedél mentén! Kövessük a ponthegesztések eloszlását, épségét az éleken. Gyári állapotban a hegesztési pontok szabályosan követik egymást az egyenletes lemezfelületen és szép kontúrúak, amit javításkor nem lehet ugyanolyan jól reprodukálni.
Érdemes lehúzni a gumitömítéseket, sok árulkodó nyomot rejthetnek
Az ellenőrzés után finoman nyomjuk vissza a kédereket a helyükre. Időnként a fényezők a karosszéria előkészítésekor belecsiszolnak az üvegbe, amit aztán nem cserélnek ki. Az egy foltban összekaristolt hátsó szélvédő is leleplezheti a javítást.
Árulkodó lehet a hegesztések vízzáró tömítése is. A tömítőpasztát utólag nem lehet ugyanolyan szép egyenletesre és azonos mintázattal felvinni, mint a gyárban. Az egyenetlen mintázat, a csálébban futó tömítőcsík jelezheti a törött múltat. A csomagtér fenéklemezén különösen látványos lehet a nem gyári tömítés.
Ez egy szép gyári ponthegesztés
Itt egyébként is lesz teendőnk, a pótkerékvájút kell ellenőrizni. Ha a csomagtérszőnyeg alatti fenéklemez és a pótkerékakna oldalfala sem mutat egyengetést, az jó jel. A pótkereket azért is kell kivenni, hogy az esetleges beázásra fény derüljön.
Nem kizáró ok az újrafényezés!
Önmagában nem az a gond, ha egy használt autó valamilyen mértékben sérült korábban, hiszen nem is az újak árában vesszük. Az autók sérülnek, amikor rácsukódnak a kapuszárnyak az oldalukra, a szél nekilendíti az ajtót a mellettünk parkolónak, netán nekimegyünk egy virágládának, utolérjük a sort és még ezernyi más módon. A baj az, ha az eladó ezt megpróbálja eltitkolni, vagy az eset súlyosságát relativizálni.
Sőt lehet olyan javítás, amely értéktartó, például egy köfelverődésekkel súlytott motirháztető és lökhárító helyett egy újrafényezett nem feltétlenül jelent hátrányt. De tudni kell róla.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
