A Delfti Műszaki Egyetem kutatócsoportja Erik Schlangen professzor vezetésével dolgozta ki az úgynevezett öngyógyító betont. A trükköt apró baktériumspórák jelentik, amelyeket agyagból készült kapszulákba zárva kevernek a betonba.
A felhasznált mikroorganizmusok között például a Sporosarcina pasteurii nevű baktérium is szerepelhet. Normál körülmények között ezek a spórák hosszú ideig nyugalmi állapotban maradnak. Amikor azonban repedés keletkezik a betonban, és azon keresztül víz jut az anyag belsejébe, a nedvesség aktiválja őket.
Ekkor kezdődik az igazán érdekes rész
A baktériumok kalcium-karbonátot, vagyis lényegében mészkövet állítanak elő. Ez fokozatosan kitölti a betonban kialakult kisebb repedéseket, amelyek néhány hét alatt részben vagy teljesen bezáródhatnak.
A rendszerhez megfelelő tápanyagforrást is biztosítani kell a beton belsejében. Ennek köszönhetően a baktériumspórák akár hosszú időn keresztül életképesek maradhatnak anélkül, hogy aktiválódnának. Csak akkor „ébrednek fel”, amikor víz jut hozzájuk, vagyis amikor valóban szükség van a javítómechanizmusra.
Már nem csak laboratóriumi kísérlet
Az öngyógyító beton nem pusztán egyetemi érdekesség. Hollandiában a Basilisk nevű vállalat már gyakorlati alkalmazásokhoz is használja a technológiát, többek között hidaknál, alagutaknál és víztározóknál.
Pont olyan építményekről van szó, amelyeknél a beton apró repedései idővel komoly problémákhoz vezethetnek. Ha ugyanis víz és só jut a szerkezet belsejébe, az megtámadhatja a betonacélokat is, ami felgyorsítja a szerkezet romlását.
Az öngyógyító beton előállítása jelenleg drágább a hagyományos anyagénál, de a technológia támogatói szerint hosszabb távon még így is gazdaságosabb lehet. Kevesebb javításra van szükség, ritkábban kell lezárni vagy részlegesen újjáépíteni a szerkezeteket, és az építmények élettartama is meghosszabbodhat.
Ennek környezetvédelmi jelentősége sem elhanyagolható. A cementgyártás jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, ezért minden olyan technológia, amely meghosszabbítja egy betonépítmény élettartamát, közvetve az új beton iránti igényt is csökkentheti.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
