Az eset a München közelében fekvő Planeggben történt. Egy helyi ingatlan tulajdonosa az épület előtt állította le az autóját, majd bement, hogy elvégezzen néhány munkát. Rövidesen repült a csekk, 55 euró, nagyjából 20 ezer forint: a férfi értetlenségét csak fokozta, hogy állítása szerint az autó a saját ingatlanán állt.
Csakhogy az ingatlanhatár nem mindig egyenlő a közlekedési szabályok határával.
A helyi hatóság szerint az érintett terület ugyan magántulajdonban van, de közhasználatra kijelölt járdának minősül. A német szabályok alapján járdán alapvetően tilos parkolni, hacsak azt közlekedési tábla vagy hivatalos burkolati jel nem engedi meg. Ilyen engedélyezés ezen a helyen nem volt.
A tulajdonos végül befizette a büntetést, majd festékkel szaggatott vonalat húzott a járdára, és több helyen ráírta: „Privat”, vagyis magánterület. Ettől azonban a jogi helyzet egy fikarcnyit sem változott. Az önkormányzat közölte, hogy a saját kezűleg felfestett telekhatárnak nincs közlekedési jogi jelentősége. A település most azt vizsgálja, pontosan meddig tart a közhasználatra kijelölt járdarész.
Magyarországon is figyelni kell a járdára
A járdára vonatkozó szabály Magyarországon elég egyértelmű. Járdán autóval csak akkor szabad megállni, ha ezt tábla vagy útburkolati jel megengedi. Emellett az autónak legfeljebb a járda felét szabad elfoglalnia, legalább 1,5 métert szabadon kell hagyni a gyalogosok számára, és a jármű tengelyterhelése sem lehet több 1000 kilogrammnál.
Itt jön képbe egy hasonlóan érdekes helyzet, amit a kapubeállók okoznak. A KRESZ szerint tilos úgy várakozni, hogy az autó akadályozza egy út menti ingatlanra történő be- vagy kihajtást, kivéve, ha ehhez az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárult.
Magyarul a saját kapubejárónk elé elvileg odaállhatunk, vagy engedélyt adhatunk rá másnak. Ez azonban nem írja felül a többi szabályt: ha közben például tiltott módon a járdán áll az autó, a tulajdonosi beleegyezés sem varázsol belőle szabályos parkolóhelyet.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
