A nyári autós nyaralás egyik kevésbé festői, ellenben annál kiszámíthatóbb programja az autópályás torlódás. Az M7-es után jöhet az osztrák A2, a szlovén A1 vagy a horvát A4, egy hosszú 6-8-10 órás út során szinte borítékolható egy koccanás miatt kialakuló dugó.
Ilyenkor magyar autósként tudjuk, mit kell tenni, nálunk is előírás a mentősáv kialakítása, de azért nem árt tudni, milyen eltérések vannak a népszerű úti célnak számító országokban.
Mi a helyzet itthon? Mit ír pontosan a KRESZ?
37. § (8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –
a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,
b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,
és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.
A mentősáv kialakítását haladéktalanul meg kell kezdeni, mihelyt a továbbhaladás nem lehetséges, és a torlódás elkerülhetetlen, függetlenül attól, hogy a sürgősségi egységek már a közelben vannak-e, vagy sem. Az előírás betartása minden jármű számára kötelező.
Osztrák szigor
Ausztriában már a torlódás kezdetén létre kell hozni a mentőknek szánt sávot, a legbelső sáv autósai balra, az összes többi sávban haladók jobbra húzódnak; szükség esetén a leállósáv szélére is rá lehet állni.
Aki nem alakítja ki a mentősávot, és ezzel ténylegesen akadályozza a mentőket, tűzoltókat, rendőröket, közútkezelőket vagy a műszaki mentést végzőket, annak a büntetése 72 és 2180 euró (800 ezer forint) között alakulhat. Mentő mögött osonni sem érdemes: aki jogosulatlanul használja azt, legfeljebb 726 eurós, körülbelül 264 ezer forintos bírságot kaphat.
A magyarok adriai útvonalán fekvő Szlovéniában szintén kötelező a mentőfolyosó. Autópályán és autóúton, legalább két azonos irányú sáv esetén a bal szélső sáv járművei balra, a többiek jobbra húzódnak. A szlovén szabály szerint ezt a forgalom megállásakor vagy a torlódás kialakulásakor azonnal meg kell tenni.
Aki nem húzódik megfelelően félre, illetve saját rövidítő útvonalnak nézi a megnyílt mentősávot, 500 eurós, mintegy 182 ezer forintos bírságot és három büntetőpontot kockáztat. Ez nem elméleti fenyegetés: a szlovén rendőrség nem feltűnő, kamerás autókkal is ellenőrzi a mentősáv szabálytalan használatát.
A horvát közlekedési törvény szerint annak a sofőrnek, aki nem teszi lehetővé az elsőbbségi járművek megfelelő áthaladását, 60 eurós, körülbelül 22 ezer forintos bírságot kell fizetnie. Ez jóval enyhébb az osztrák vagy a szlovén tételnél, de a szabály ettől még ugyanúgy kötelező a magyar turistákra is.
Van, ahol nincs sáv, de a mentőt elengedni természetesen kötelező
Olaszországban nincs olyan általános előírás, amely szerint a dugó kialakulásakor automatikusan középső mentősávot kellene létrehozni. Az olasz autópályákon a beavatkozó egységek gyakran a leállósávot használják.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar autós kényelmesen bent maradhat a mentő előtt. Amint meghallja a megkülönböztető hangjelzést, köteles szabaddá tenni az utat, és szükség esetén megállni.
Bulgáriában sincs minden torlódásnál automatikusan kialakítandó, német mintájú középső mentősáv. A bolgár közlekedésbiztonsági hatóság arra figyelmeztet, hogy autópályás dugóban a leállósávot kell szabadon tartani, mert a mentők és más beavatkozó egységek jellemzően ott próbálnak eljutni a balesethez.





