Amikor a motorsport aranykorának méregdrága, klasszikus raliautóira gondolunk, a nemzetközi porondon a Lancia, vagy az Audi neve ugrik be elsőként. Egy friss eBay-hirdetés azonban most egy KGST-hős, a vasfüggönyön inneni király értékét mutatja meg. Vagyis azt az értéket amit kérnek érte, más kérdés, hogy valóban fizet-e érte ennyit valaki.
Az autót egy németországi eladó hirdeti 63 000 euróért (több mint 24 millió forint). A szedán 1981-ben gördült ki az AvtoVAZ gyárából, de a történet érdemi része 1985-ben kezdődött, amikor vérbeli raliautóvá alakították.
A Lada 2105 VFTS-t (Vilnius Fabrika Transportnych Sredstv) az osztrák importőr, az ÖAF vizsgáztatta le közútra és rali-használatra is, a programot pedig a legendás Rudi Stohl (61 világbajnoki futamon indult, több alkalommal álhatott dobogóra) irányította. Innen az autó 1989-ig megszakítás nélkül az osztrák ralibajnokságban harcolt, a volánt pedig Rudi Strobl, Rainer Walenczko és Engelbert Helm adták kézről kézre. Amikor a versenyévek véget értek, a Lada bekerült egy osztrák garázsba, és egészen sokáig ott is pihent.
VFTS – négy legendás betű
A VFTS (Vilnius Fabrik Tuning Sport) versenyautókat Litvánia fővárosában, Vilniusban készítették egy titkos tengeralattjáró-üzem lezárt részében. A projektet Sztaszisz Brundza vezette, aki nem csak az autóépítéshez, de a versenyzéshez is konyított.
Mivel a Szovjetunióban az autóversenyzés a honvédelmi sportok közé tartozott, igen sok rubelt költhettek fejlesztésre, ennek eredményeként a VFTS típusjelzéssel futó, 1600 köbcentis, két duplatorkú Weber karburátorral ellátott, 160 lóerős orosz, a keleti blokk legsikeresebb versenygépe lett, és azonnal meghódította a nézőket. Magyarországon a Lada VFTS verziója gyakorlatilag minden rali-, illetve pályaversenyen indult, és rendkívüli népszerűségnek örvend a mai napig.
A jelenlegi tulajdonos 2018-ban hozta el, majd raliszakértők segítségével támasztotta fel poraiból. A munka annyira alapos lett, hogy 2020-ra megszerezte az FIA történelmi technikai útlevelét (HTP), és hiánytalanul megfelel a B222-es homologizációnak.
Vizuálisan a VFTS azonnal kitűnik a tömegből a jellegzetes karosszéria-szélesítéseknek, a hangsúlyos első koptatónak és a hátul lévő spoilernek köszönhetően. Természetesen nem maradtak le a raliautók védjegyének számító kiegészítő fényszórók sem, a súlycsökkentés jegyében pedig műanyag ablakokat kapott. Az összképet a hófehér karosszériához passzoló, ötküllős könnyűfém felnik teszik teljessé.
Odabent a kabint a fémig csupaszították: csak két fix versenykagyló, egy masszív bukócsőrendszer, valamint a műszerfalra szórt kiegészítő analóg műszerek és kapcsolók maradtak.
De a lényeg a lemezek alatt van. A motorháztető alatt egy szívó 1,6 literes blokk dolgozik, amelyre dupla Weber karburátorokat és egy nagy átömlésű szívósort faragtak. A gyári 75 lóerőből (56 kW) így 128 lóerő (96 kW) lett, ami kifejezetten egészséges érték egy olyan öreg szedán mozgatásához, amit a szabályok szerint nagyjából 920 kilósra fogyókúráztattak.
Az erőt egy rövid áttételezésű, ötfokozatú, körmöskapcsolású (a jellegzetes egyenes fogazású fogaskerekek hangja miatt “sírós” becenevű) kézi váltó továbbítja egy Torsen önzáró differenciálművön keresztül a hátsó kerekekhez.
A kérdés csupán az, hogy egy ralirajongó ráharap-e erre a keleti blokkból származó egzotikumra, ahelyett, hogy egy mélyebb motorsport-gyökerekkel rendelkező nyugati márkát választana.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
