Amikor a motorsport aranykorának méregdrága, klasszikus raliautóira gondolunk, a nemzetközi porondon a Lancia vagy az Audi neve ugrik be elsőként. Egy friss eBay-hirdetés azonban most egy KGST-hős, a vasfüggönyön inneni király értékét mutatja meg. Vagyis azt az értéket, amit kérnek érte, más kérdés, hogy valóban fizet-e érte ennyit valaki.
Az autót egy németországi eladó hirdeti 63 000 euróért (több mint 24 millió forint). A szedán 1981-ben gördült ki az AvtoVAZ gyárából, de a történet érdemi része 1985-ben kezdődött, amikor vérbeli raliautóvá alakították.
A Lada 2105 VFTS-t (Vilnius Fabrika Transportnych Sredstv) az osztrák importőr, az ÖAF vizsgáztatta le közútra és ralihasználatra is, a programot pedig a legendás Rudi Stohl (61 világbajnoki futamon indult, több alkalommal állhatott dobogóra) irányította. Innen az autó 1989-ig megszakítás nélkül az osztrák ralibajnokságban harcolt, a volánt pedig Rudi Strobl, Rainer Walenczko és Engelbert Helm adták kézről kézre. Amikor a versenyévek véget értek, a Lada bekerült egy osztrák garázsba, és egészen sokáig ott is pihent.
VFTS ‒ négy legendás betű
A VFTS (Vilnius Fabrik Tuning Sport) versenyautókat Litvánia fővárosában, Vilniusban készítették egy titkos tengeralattjáró-üzem lezárt részében. A projektet Sztaszisz Brundza vezette, aki nemcsak az autóépítéshez, de a versenyzéshez is konyított.
Mivel a Szovjetunióban az autóversenyzés a honvédelmi sportok közé tartozott, igen sok rubelt költhettek fejlesztésre, ennek eredményeként a VFTS típusjelzéssel futó, 1600 köbcentis, két dupla torkú Weber karburátorral ellátott, 160 lóerős orosz a keleti blokk legsikeresebb versenygépe lett, és azonnal meghódította a nézőket. Magyarországon a Lada VFTS verziója gyakorlatilag minden rali-, illetve pályaversenyen indult, és rendkívüli népszerűségnek örvend a mai napig.
A jelenlegi tulajdonos 2018-ban hozta el, majd raliszakértők segítségével támasztotta fel poraiból. A munka annyira alapos lett, hogy 2020-ra megszerezte az FIA történelmi technikai útlevelét (HTP), és hiánytalanul megfelel a B222-es homologizációnak.
Vizuálisan a VFTS azonnal kitűnik a tömegből a jellegzetes karosszériaszélesítéseknek, a hangsúlyos első koptatónak és a hátul lévő spoilernek köszönhetően. Természetesen nem maradtak le a raliautók védjegyének számító kiegészítő fényszórók sem, a súlycsökkentés jegyében pedig műanyag ablakokat kapott. Az összképet a hófehér karosszériához passzoló, ötküllős könnyűfém felnik teszik teljessé.
Odabent a kabint a fémig csupaszították: csak két fix versenykagyló, egy masszív bukócsőrendszer, valamint a műszerfalra szórt kiegészítő analóg műszerek és kapcsolók maradtak.
De a lényeg a lemezek alatt van. A motorháztető alatt egy szívó 1,6 literes blokk dolgozik, amelyre dupla Weber karburátorokat és egy nagy átömlésű szívósort faragtak. A gyári 75 lóerőből (56 kW) így 128 lóerő (96 kW) lett, ami kifejezetten egészséges érték egy olyan öreg szedán mozgatásához, amit a szabályok szerint nagyjából 920 kilósra fogyókúráztattak.
Az erőt egy rövid áttételezésű, ötfokozatú, körmös kapcsolású (a jellegzetes egyenes fogazású fogaskerekek hangja miatt „sírós” becenevű) kézi váltó továbbítja egy Torsen önzáró differenciálművön keresztül a hátsó kerekekhez.
A kérdés csupán az, hogy egy ralirajongó ráharap-e erre a keleti blokkból származó egzotikumra, ahelyett, hogy egy mélyebb motorsportgyökerekkel rendelkező nyugati márkát választana.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
