Ausztriában 2021. július 27-én hirdették ki „Raserpakett” törvénycsomagot, amely kifejezetten azok ellen irányult, akik durván túllépik a megengedett sebességet, illetve közúton vesznek részt illegális versenyeken.
A legkeményebb eszközök közé tartozik a jármű elkobzásának lehetősége. Ez Európában az egyik legradikálisabb szankció, amelyet a legsúlyosabb közlekedési szabályszegések, például extrém gyorshajtások után alkalmazhatnak. A módszernek Franciaország volt az egyik európai úttörője, ott már több mint húsz éve élnek ezzel a lehetőséggel, de az utóbbi időben egyre több országban merül fel vagy jelenik meg hasonló szabályozás.
Mostanra Magyarországon is napirendre került, hogy a legsúlyosabb esetekben szükség lehet-e ilyen eszközre. Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság szakértőinek javaslatát elfogadva a 2026 és 2029 közötti időszakra vonatkozó Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram „Szabályozás” című fejezete is foglalkozik a kérdéssel – derül ki a Közlekedéstudományi Intézet cikkéből.
A dokumentum szerint újra kell gondolni a bírságkiszabás elveit, és meg kell vizsgálni, milyen külföldön már bevált szankciókat lehetne a magyar viszonyokhoz igazítva átvenni. Ezek között szerepel a jármű elkobzásának lehetősége is.
„Újra kell gondolni a bírságkiszabás elveit közúti szabályszegések esetén. A vezérlő elv az, hogy egy szankció akkor fejti ki a hozzá fűzött hatást, amennyiben a járművezetőkben tudatosul, hogy a jogsértés elkövetéséért nem marad el a felelősségre vonás, arra következetesen, a lehető legrövidebb időn belül sor kerül, a szankció(k) mértéke igazodik a jogsértés súlyához, továbbá a jövőre nézve kellő visszatartó hatása van. Az előzőek szellemében meg kell vizsgálni a más országokban már sikeresen, nagy hatékonysággal alkalmazott járműelkobzás esetleges bevezetését, a járművezetéstől eltiltás szélesebb körű alkalmazását, az objektív felelősségi rendszer kibővítését és az eljárási folyamatok egyszerűsítését (tényleges automatikus döntéshozatal, mesterséges intelligencia alkalmazása a tömeges jogsértéseket feldolgozó rendszerekben stb.).”
A téma 2026 májusában került igazán előtérbe, amikor Vitézy Dávid közlekedési miniszter a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán, majd későbbi nyilatkozataiban is egyértelművé tette:
Magyarországon is felmerülhet az autóelkobzás bevezetése az extrém gyorshajtókkal szemben.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy „…aki autóversenyzésre használja a közutakat, és több, mint 100%-kal túllépi a megengedett sebességhatárt, akkor valóban, az autóelkobzás is felmerülhet”.
A szigorítás célja nem az lenne, hogy minden gyorshajtótól elvegyék az autóját, hanem az, hogy a kirívóan veszélyes esetekre legyen valóban erős visszatartó válasz. Vitézy három fontos szempontot emelt ki:
- az intézkedés kifejezetten az extrém gyorshajtások visszaszorítását szolgálná,
- külön kezelné a közúti versenyzés problémáját,
- és az osztrák modell lehetne az egyik minta a magyar szabályozás kidolgozásánál.
A járműelkobzás tehát egy komolyan vizsgált lehetőség. Az viszont már most látszik, hogy a közlekedésbiztonsági gondolkodásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az eszközök, amelyek nemcsak büntetnek, hanem valódi visszatartó erőt is jelentenek a közutakat versenypályának tekintő sofőrökkel szemben.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
