Péntek délután, szeptember 11-én az A6-os autópályán, a németországi Öhringen közelében letért az útról, majd felborult egy veszélyes árut szállító kamion. A sofőr súlyosan megsérült, mentőhelikopterrel vitték kórházba. A helyi rendőség információ szerint a sofőr rosszul lett vezetés közben.
A baleset után 150 méteres veszélyzónát jelöltek ki, az A6-ost pedig mindkét irányban lezárták. A helyszínen rekedt embereket kivezették a területről, a kamion rakományát pedig a BASF vegyipari vállalat szakemberei segítettek átfejteni egy másik járműbe. A lezárás még szombat reggel is tartott.
Kiderült az is, mit szállított a kamion: butil-akrilátot, egy gyúlékony vegyi anyagot, amely a szemet, a bőrt és a légutakat is irritálhatja.
A szerelvény elárulja, mi van benne
A veszélyes árukat közúton szállító járműveken gyakran látható egy feltűnő, narancssárga téglalap. Sokan tudják, hogy ez valamilyen veszélyes rakományra utal, a rajta lévő számokat azonban már jóval kevesebben ismerik. Pedig nem véletlenszerű számsorról van szó.
A rendszer alapját az ADR, vagyis a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó nemzetközi szabályrendszer adja. Ez egységes keretet biztosítanak arra, hogyan lehet ilyen anyagokat szállítani és jelölni.
Ha számozott narancssárga táblát látunk, azon általában két számsor szerepel:
felül a veszélyazonosító szám, alul az anyag négyjegyű UN-száma.
Vagyis a felső sor azt mondja meg, mit tud csinálni az anyag, az alsó pedig azt, pontosan milyen anyagról van szó. Az ENSZ előírása szerint a klasszikus tábla 40 centiméter széles és 30 centiméter magas, a számoknak pedig baleset és tűz esetén is olvashatóknak kell maradniuk.
Mit jelent a felső szám?
A felső, általában két- vagy háromjegyű veszélyazonosító számot gyakran Kemler-kódnak is nevezik. A számjegyeknek külön jelentésük van. Az ADR rendszerében:
- 2 – gázképződés nyomás vagy kémiai reakció következtében
- 3 – gyúlékony folyadék, gáz vagy önmelegedő folyadék
- 4 – gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag
- 5 – oxidáló, az égést fokozó hatás
- 6 – mérgező vagy fertőzésveszélyes
- 7 – radioaktív
- 8 – maró
- 9 – heves spontán reakció veszélye
Ha egy számot megismételnek, az általában az adott veszély fokozott mértékét jelzi. A 33 például erősen gyúlékony folyadékot jelezhet. Ha egyetlen szám elegendő lenne a fő veszély leírására, gyakran nullával egészítik ki: ilyen például a 30.
Van még egy különösen fontos jelzés: ha a számsor előtt X áll, az arra figyelmeztet, hogy az anyag veszélyesen reagálhat vízzel keverve. Az ADR szerint ilyenkor vizet csak szakértő jóváhagyásával szabad használni.
És mit mond az alsó négy szám?
Ez az UN-szám. Gyakorlatilag az adott veszélyes áru nemzetközi személyi száma.
Egy négyjegyű azonosító egy meghatározott anyagra vagy anyagcsoportra mutat. A beavatkozó tűzoltók és más szakemberek ebből gyorsan meghatározhatják, hogy mivel állnak szemben, milyen védőfelszerelésre van szükség, mit szabad használni az oltáshoz, illetve milyen távolságot érdemes tartani.
Az ENSZ is éppen ezt emeli ki: a rendszer célja, hogy baleset esetén a mentőegységek már a jármű külsejéről olyan információhoz jussanak, amellyel megkezdhetik a megfelelő beavatkozást.
A most felborult kamion jó példa
A Németországban felborult jármű stabilizált butil-akrilátot szállított. Ennek UN-száma: UN 2348. Az ADR szerint a veszélyazonosító száma 39, vagyis egy ilyen szállítmánynál a számozott narancssárga tábla így nézhet ki:
39
2348
A 3-as a gyúlékonyságra utal, a 9-es pedig arra, hogy az anyagnál spontán heves reakció veszélye is fennállhat. A butil-akrilát az ADR 3. osztályába, vagyis a gyúlékony folyadékok közé tartozik.
Így már érthetőbb, miért nem lehetett egyszerűen félrehúzni a roncsot és újranyitni az autópályát. Először biztosítani kellett a területet, majd szakembereknek át kellett fejteniük a vegyszert egy másik járműbe.
Mit tegyen az autós, ha ilyen balesetéhez ér?
A legfontosabb szabály nem az, hogy közel megyünk és megpróbáljuk elolvasni a számokat. Éppen ellenkezőleg!
Ha egy veszélyes árut szállító tartálykocsi vagy kamion sérült, tartsunk távolságot, különösen akkor, ha szivárgást, füstöt vagy gőzt látunk. Ne menjünk oda fényképezni, és ne próbáljunk segíteni a rakomány környékén. Ha a narancssárga táblán szereplő számok biztonságos távolságból leolvashatók, azokat érdemes bediktálni a 112-es segélyhívónak.
De az alábbi indokkal semmi estre se hívjátok a segélyvonalat:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
