Azért háromszög alakú például az “Elsőbbségadás kötelező” tábla, amiért a STOP tábla nyolcszög alakú: az azonosíthatóság, felismerhetőség miatt. Ez a kialakítás biztosítja, hogy az elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák bárhonnan, bármilyen irányból egyértelműen felismerhetők legyenek, még akkor is, ha esetleg hó fedi be azokat – olvasható a Baleset-megelőzés közösségi oldalán.
Ha egy járművezető menet közben ilyen formájú jelzőtáblát észlel, azonnal tudhatja, hogy az adott útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyok hogyan vannak szabályozva. Ez a közlekedésbiztonsági szemlélet életeket menthet, és minimálisra csökkenti az emberi tévesztés lehetőségét.
Az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla története csaknem kilenc évtizedes múltra tekint vissza.
Elsőként Dánia vezette be 1937-ben, majd Csehszlovákia 1938-ban, a háromszög formájú jelzőtáblát az útkereszteződésekben való elsőbbségi helyzet szabályozására. A színvilág azonban még eltért.
A korai csehszlovák változat például fehér alapon kék szegéllyel ellátott, lefelé mutató háromszög volt, amely már vizuálisan hordozta a napjainkban használatos modern tábla alapkarakterét. A motorizáció fejlődésével, a nemzetközi turizmus és árufuvarozás fellendülésével egyre nagyobb igény jelentkezett a közúti előírások és jelzések egységesítése iránt.
Ez a folyamat vezetett többek között a tábla globális szintű egységesítéséhez, mely az 1968. évi Bécsi Egyezmény által valósult meg.Az egyezmény súlyát jól érzékelteti, hogy az Egyesült Államok is igazodott hozzá: 1971-ben az addigi sárga-fekete színkombinációt végleg felváltotta az egységes fehér-piros nemzetközi modell. Aligha vitatható, hogy az elmúlt évtizedek során a „macisajt” a közúti jelzések egyik ikonjává és a közúti közlekedésbiztonság egyik nélkülözhetetlen alapkövévé vált.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
