Németország kellős közepén fekszik egy autópálya-szakasz, ahol évek óta egyetlen autó sem hajtott át. A flasztert felveri a gaz, a szalagkorlátokat rágja a rozsda, az aszfaltcsík pedig csendben az enyészeté lesz. De vajon miért hagytak sorsára egy teljesen kész autópályát?
Az A4-es Németország egyik leghosszabb és legfontosabb közlekedési ütőere. A Köln és Aachen közötti szakaszon azonban 2014 óta egyetlen kerék sem gördült végig. Az ok prózai, mégis megdöbbentő: a Kerpen városa melletti nyomvonalat a hambachi külszíni szénbánya terjeszkedése miatt egyszerűen arrébb tették. Helyette egy új, 17,6 kilométeres szakaszt húztak fel 1,7 kilométerrel délebbre. Bár a terveket már a kilencvenes évek autópálya-fejlesztései során felvázolták, a gigantikus költözés végül csak 2014-ben valósult meg.
Kép a helyszínről 2013-ból. Henning Kaiser/picture alliance via Getty Images)
Ma már naperőmű üzemel az egykori aszfaltcsíkon
A sorsára hagyott sávok, a szalagkorlátok és a felüljárók azonban ma is némán őrzik a régi sztráda emlékét. A 24 Rhein helyi hírportál beszámolója szerint akad a szakaszon egy olyan „szellemhíd” is, amelyen konkrétan soha egyetlen autó sem hajtott át.
A felhagyott aszfalttenger egy részének azonban sikerült új, egészen meglepő funkciót találni. Az elhagyatott nyomvonal nyugati végén, Niederzier település közelében 2017 óta egy naperőmű működik. A „napelemes autópálya” 750 kilowatt teljesítményt ad le, 2820 napelem-modulból áll, és mintegy 620 méter hosszan terpeszkedik a halott aszfalton.
Az A4-es elterelése mellett a bánya gigászi terjeszkedése számos települést is letörölt a térképről. Kerpen-Manheim városrészben bár még állnak a házak, a környék leginkább egy posztapokaliptikus kísértetvárosra hasonlít.
A hambachi szénbányászat befejezése után a tervek szerint a holdbéli tájat egy hatalmas mesterséges tóval rekultiválják. Ha a környék összes összefüggő bányagödrét elárasztják, térfogatát tekintve a Bóden-tó után Németország második legnagyobb állóvize jöhet itt létre. Persze, ahogy az lenni szokott, az egykori bányaterületek utóhasznosítására más, alternatív elképzelések is keringenek.
