„A magyarok nyilaitól ments meg minket” (ab Ungerorum nos defendas iaculis) – fohászkodott a modenai imádság szerzője a 10. században, utalva ezáltal a honfoglaló magyarok európai portyázásaira. Két évszázaddal később azonban visszaütött a karma, és már a saját államukban élő magyaroknak kellett rettegniük egy veszélyes hordától. Batu kán követeket küldött IV. Béla udvarába, hogy az uralkodó hódoljon be, és fizessen éves tributumot, egyfajta adót.
A magyar király ezt megtagadta, így 1241 márciusában a mongol sereg átlépte a Vereckei-hágót, és több irányból behatolt a magyar királyság területére. 1241. április 11-én a muhi csatában Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király seregére, majd országos pusztítást végeztek, különösen az Alföldön, ahol egyes területeken a lakosság 70-80%-a esett áldozatául a harcoknak. Az esemény nemcsak a nemességet, hanem a köznépet is sokkolta.
Szerencsére ma már jóval nagyobb biztonságban élünk a Kárpát-medencében. Napjainkban sokkal inkább az a sokkhatás, ha egészségi gondunk akad, például amikor egy vérömleny keletkezik a végbélnyílás környékén, aminek látszólag nem volt semmilyen előzménye. A „derült égből villámcsapás” jelleg azonban könnyen összejöhet akkor, ha megerőltetjük magunkat, például nehéz súlyok vagy tárgyak emelésénél. A hasprés miatt ugyanis megtelnek vérrel a végbélnyílás környékén található belső, illetve külső vénák, az úgynevezett aranyerek. Ezek egy darabig ellenállnak, de aztán felrepedhetnek, kifakadhatnak.
Visszatér a pusztítás
1242 tavaszán a mongolok váratlanul kivonultak, ami belső trónviszályokkal, utódlási kérdéssel és logisztikai nehézségekkel magyarázható. Azt gondolnánk, hogy itt fellélegezhetett a magyarság, ám 1284 végén és 1285 elején a Nogaj és Talabuga vezette Arany Horda portyázó csapatai ismét behatoltak a Magyar Királyság területére, és egészen a mai Pest környékéig jutottak el.
Kun László – tanulva elődje hibájából – a Duna vonalán felépített kővárakra támaszkodva szervezte meg az ország védelmét. A lakosság a várakból kitörve helyi ütközeteket vívott, majd visszahúzódott, elkerülve ezáltal az összehangolt csatarendet. A betolakodók gyors összecsapásokat kívántak végrehajtani a zsákmány reményében, de elmaradt a korábbi nagymértékű pusztítás. 1285-ben Erdélyen keresztül vonultak vissza, ahol pedig a helyi erőkkel gyűlt meg a bajuk. A tatárok ugyan soha nem szedtek adót, de zsákmányra sikerült szert tenniük. Általában állatokat, terményeket vagy értékes tárgyakat raboltak el.
Nem tűnik el magától
A történelem ismételte önmagát, ahogy egy betegséggel is megtörténhet ez. Ha egyszer kifakadt az aranyér, akkor nem szabad úgy tenni, mintha ott nem lenne megoldandó probléma. Az akut kezelésen túl gondolni kell a tartós megelőzésre, hiszen később ugyanúgy beüthet a krach, csakúgy, mint a tatárok esetében. Hosszú távon kerülni kell a székrekedést, gondoskodni kell a megfelelő rostbevitelről, emellett naponta legalább 2-3 liter vizet meg kell inni. A helyi kenőcsök vagy kúpok alkalmazása segíthet a kezdeti tüneteknél, de ha pár héten belül nem áll be javulás, abban az esetben műtétre lehet szükség.
Fontos, hogy ne dugjuk a fejünket a homokba, mert magától nem fog megszűnni a probléma. A kezeletlen, elhanyagolt aranyér általában már csak sebészileg kezelhető, negatív hatást gyakorolva ezáltal az életminőségünkre.
Hirdetés
Telitalálat aranyér ellen!
Az aranyér első tüneteinek – viszketés a végbéltájon, székelés közbeni fájdalom, esetleg vérzés – jelentkezésekor segíthet a micellákba csomagolt, hialuronsavat és gyógynövényi kivonatokat tartalmazó, Proktis-M termékcsalád. A hialuronsav kiemelkedő hidratálóképessége igazolt, ami felgyorsítja és javítja a szövethelyreállítást, sebgyógyulást. A Proktis-M kúp a belső, míg a Proktis-M plus kenőcs a külső, fájdalommal és gyulladással járó aranyeres panaszok enyhítésére használható, a tünetektől függően akár kombinálva is.
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!
