Vannak, akik nincsenek pozitív véleménnyel a jet-skizésről. Zajos, zavaró, gyors, veszélyes, magamutogató, drága, környezetszennyező – számos okot lehet sorolni, ami felmerül az ilyen gépek használata kapcsán, miközben talán nem is ismerik az eszközöket. Arra persze nem sokszor kap lehetőséget a másik oldal, hogy megvédje magát, így sokáig jómagam is a többség táborába tartoztam. Ezen változtatott azonban az az augusztusi nap, amikor a felszínesen bőven túlmutató betekintést kaphattam ebbe a világba, “tárlatvezetéssel”, kipróbálási lehetőséggel, háttérinformációkkal.

Kezdjük is az elején: az egésznek az apropója 18. Jet-Ski Star Kupa volt, ahol a média képviselőjeként jelen voltam a Vezess részéről. A helyszín a Dunaharaszti-tó volt, egy klasszik bányató, de a helyet csak a jet-skisek Hungaroringjeként emlegetik.

Csak egy rövid kitérő: Magyarország immár komoly jet-skis múltra tekinthet vissza a legprofibb szinteket figyelembe véve. Mindössze 10 évvel az első hivatalos vb után, 1992-ben alapították a Magyar Jet-Ski Szövetséget, és az első szervezett versenyeket már 1991-ben lebonyolították. Ezért nevezhető az említett tó is a jet-ski sport Hungaroringjének, hiszen lényegében a kezdetek óta vissza-visszatérnek ide a profik. Napjainkban ott tartunk, hogy augusztus elején Győrben Eb-futamot tartottak, honfitársaink közül pedig többen is szép sikereket értek el: Gerencsér Csaba és fia, Olivér egyaránt világversenyeket nyertek.

A szövetség rendezte a már említett sztárkupát is, melyet 15 év kihagyás után rendeztek meg ismét. Az esemény célja nem titkoltan ennek a technikai sportnak a népszerűsítése volt, de emellett az sem mellékes, hogy a potenciális vásárlóközönség is a meghívottak között volt. A hírességek, közéleti személyiségek mellett jómagam is elindultam a versenyen, még úgy is, hogy korábban egyetlen métert sem tettem meg ilyen járművel. Pont ezért vonzott igazán. 

Ennek megfelelően a többségnél már jóval korábban, a nap elején megérkeztem a helyszínre, hogy minél több információt magamba szívjak ebből a világból, na meg abból, hogyan is kell egyáltalán jet-skit vezetni. Bóday Pál, a Sea-Doo jet-skiket itthon forgalmazó Jet Power Hungary kommunikációs igazgatójával az elmélettel, valamint az előítéletek leszámolásával kezdtünk.

12 fotó

Az első és talán a legfontosabb, az a környezetszennyezéssel kapcsolatos. Noha a motoroknak van emissziója, kimondható, hogy a jet-ski adott esetben több jó hatással van egy élő vízre, mint rosszal. Egyrészt még a kétütemű motoros modellek is megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi szabványoknak, üzemanyagrendszerük tökéletesen zárt, a vízbe pedig nem jut káros anyag az ólommentes benzinből és a vízben két nap alatt teljesen lebomló növényi olajból álló üzemanyag jóvoltából.

Másfelől a jet-ski oxigént juttat a vízbe, ami sosem rossz. Bóday hívta fel a figyelmet, hogy elég megnézni a verseny helyszínét, valamint a szomszédos tavat – nem csak élőben, műholdképen is látszik a különbség a vizek színében. Pár éve tervben volt, hogy a Velencei-tó élővilágát is felélénkítsék azzal, hogy engedik a jet-ski használatot, ám ebből végül nem lett semmi.

A hangosság kérdése relatív. A technológia fejlődésével a jet-ski motorok is egyre kifinomultabbak, személy szerint én sokkal nagyobb hangot vártam, mint amit végül kaptam. Persze a horgászoknak, vízparton élőknek, a nyugalmat keresőknek érthetően ez is sok.

Kérdéses, mennyire lehet kettéválasztani az árakat, valamint a magamutogatást, hiszen a jet-ski nem tartozik az olcsó hobbik közé. Sőt. Ugyanakkor mind az árak, mind a fenntartási költségek csökkentek az elmúlt években. A Sea-Doo belépőmodelljének mondható Spark Trixx például 5 millió forinttól elérhető, üzemanyagigénye pedig tizedannyi (7-8 liter/óra), mint a korábbi népszerű modelleké.

A Spark Trixx ára ötmillió forint

Ennyi pénzért az ember kap egy 283 cm hosszú, kiegészítő üléssel kétszemélyes, 197 kilós járművet, melyet 3 hengeres, 900 köbcentis, 90 lóerős szívó Rotax-motor hajt egészen 80 km/órás sebességig, 8 ezres maximális fordulaton. A haladásról nem hajócsavar gondoskodik, hanem egy olyan rendszer, mely magába szívja a vizet, majd nagy nyomással kilövi a vízsugarat. Egyszerű fizikára, az erő-ellenerő elvére épül a jet-skizés. A Sea-Doo jet-skik a világon ráadásul egyedüliként tudnak fékezni és tolatni, lényegében úgy, hogy megfordítják az egyébként előretoló vízsugár irányát. Alap a 4,5 colos digitális kijelző, rajta a sebességgel, fordulatszámmal és pár alapadattal, emellett pedig kérhető hozzá audiorendszer, és egy 42 literes csomagtároló láda is. Mire jó ez? Ha valaki közlekedési eszközként használná és nem sportolni. 

Fontos kérdés lehet még, hogy hogyan kell tankolni egy jet-skit. Nos, ezt mindenkinek magának kell megoldania: tekintve, hogy a vízfelületeken nincsenek (nyilvános) töltőállomások, jó, ha a vezető figyel az üzemanyagszintjére, és ürülő tank esetén újratölt pl. egy kannából. 

Ez persze még csak a belépő szint. Érdemes megnézni még a Sea-Doo RXT-X és Fishpro Sport modelleket. Noha utóbbit alapvetően a horgászok számára fejlesztették ki (bottartóval, több rekesszel, telefontartóval stb.), ezeket a modelleket használja BRFK is, ha valakit a Dunán kell gyorsan lekapcsolni. A közel fél tonnás, 300 lóerős, 373 cm hosszú, három számjegyű tempóra is képes, napjainkban 11,6 millió forintról induló modellekről itt olvashatsz bővebben:

130-cal keresztül Budapesten? Megmutatjuk, mivel lehet megcsinálni

Az elmélet után eljött a vezetés ideje is. Az indítás lényegében start-stop rendszeres itt is, mint a legtöbb modern autóban. Egyedül arra tanácsos figyelni, hogy kerüljük a sekély vizet, ugyanis a hajtómű magába szippanthatja a homokot, kavicsokat, ami nem tesz jót. Innentől indulhatunk is: pedál vagy a motorokon megszokott gázhúzás helyett fékszerű karokat kell húzni a gázadagoláshoz. Ennek használata csak látszólag szokatlan, hamar rá lehet érezni, jól kezelhető az egész.

Eligazításon a cikk szerzője. Az elmélet érthető, gyakorlatban azonban trükkös, hogy kanyarban kell gyorsítani

Meglepetés csak akkor jön, amikor kanyarodna az ember. Egy jet-skivel ugyanis teljesen ellentétesen kell fordulni, mint minden mással: gázt kell adni a kanyarban. A logika színtiszta: ha nem húzunk gázt, akkor hiába fordítunk a bennünket toló hajtóegységen, az nem fog balra vagy jobbra tolni minket. A lassítást tehát még addig meg kell oldani, amíg el nem fordítjuk a kormányt.

Nekem ez igencsak tördelve ment eleinte, tekintve, hogy életemben még semmit nem vezettem ilyen elvvel irányítható járművet. Magán a versenyen, ahol bójákat kellett kerülgetni, nem is mentem túl fényesen, de a dolog abszolút élvezetes. Nagy sebességgel suhanni a vízen, dőlni a kanyarokban zseniális érzés, és komolyan emeli az adrenalinszintet. Nem csoda, hogy csak később veszi észre az ember, hogy ez azért beillett egy alkaredzésnek – a profik pedig teljes testtel dolgoznak a centire kiszámolt kanyarívekért, azaz joggal nevezhetjük sportnak a jet-skizést.

Köridőt mértek a versenyen, bójákat kellett kerülgetni. Több-kevesebb sikerrel ez össze is jött

Talán egy dologgal nem tudott teljes mértékben leszámolni ez a nap a jet-skikhez köthető közvélekedést illetően. Ezek a járművek ugyanis tényleg veszélyesek. Még a versenyen kipróbált belépőszintű modell is igencsak hamar elérte a magas utazótempót. Olyan emberrel a nyeregben, aki nem szokott hozzá a kezeléséhez, könnyen előfordulhat a baj. A jet-skiről leesés, felborulás a legkisebb probléma, hiszen ha a vezetőt összekötik a járművel, és eséskor megszakad a kapcsolat, a motor is leáll. A nagyobb baj inkább akkor lehet, ha nagy tempónál nem akar úgy fordulni a jet-ski, ahogy arra a vezető számítana. Ilyenkor az ijedtség, a pánik, a rossz reakciók több bajt, pl. ütközést okozhatnak.

Ez persez ne riasszon el senki a jet-skiktől. A legtöbb problémafelvetésre alapvetően pozitív választ kaptam ettől a naptól, és több szempontból is másképp látom ezeket a járműveket, illetve azokat, akik alkalmanként vagy rendszeresen felülnek ilyenekre. Egyszer érdemes mindenkinek kipróbálnia, azoknak különösen, akik amúgy sem idegenkednek a gépek nyújtotta adrenalintól, pl. a gokartoktól.