Tegnap komoly hozzászólás-cunamit hozott a Visszatekintő rovatunk 1994-ből származó híradása, amiben egy fogyasztási versenyről számolt be a Magyar Távirati Iroda. „Spór Spuri elnevezéssel rendezte meg vasárnap a magyarországi Suzuki-tulajdonosok első benzintakarékossági versenyét a Magyar Suzuki Rt. A Mi autónk tulajdonosai 174 kilométeres távot tettek meg a Budapest–Esztergom–Tata–Budapest-útvonalon. 

Az 1.0-s kategória győztese 2,25, az 1.3-as ötajtósok versenyében első helyen végzett Suzuki-tulajdonos 1,99 literes, a Sedanok versenyének győztese pedig 2,34 literes átlagos fogyasztást ért el 100 kilométeren” – olvasható a harmincéves hírben.

Ezek a sorok rengeteg emberben kételkedést váltottak ki, szerintük lehetetlen ilyen fogyasztást elérni ezekkel az autókkal, képtelenségnek tartják az eredményt. „Igen, ismerjük ezt a fajta suzukist, akinek 4 litert eszik az 1.0 emelkedőn felfelé behúzott kézifékkel, 5 személlyel. Aki belerakott 500 ezer km-t, és semmit nem kellett rákölteni, még a benzin is gyári benne… Aztán mikor mondom, hogy Pesten 6-6.5 litert eszik az enyém, meg 300 ezer km felett már belekóstol az olajba, akkor »hú valamit rosszul csinálsz«” – írta egyik olvasónk. 

A kommenteket olvasva érdemesnek tartottam tovább kutatni a korabeli archívumokban, hátha van részletesebb híradás az eseményről. Így sikerült rábukkanni a Somogyi Hírlap beszámolójára, ahol megszólalt a kaposvári nyertes is. 

Ebből kiderült, hogy a lebonyolítás hivatalos volt, és a szervezők ügyeltek a tiszta versenyre: a Suzuki, a Kermi és a Shell szakembereinek jelenlétében tankoltak a résztvevők, és miután teletöltötték a tankot, leplombálták a tanksapkát, illetve a gépháztetőt. A versenyzők a budapesti Dózsa György úton rajtoltak, onnan Esztergom és Tata érintésével az M1-esen érkeztek vissza a fővárosba.

A 36 éves nyertes elárulta, hogy amint lehet, ötödik fokozatban 50-55 km/órával haladt, de sokszor csak 20-30 km/órával cammogott a forgalomban. Húsz kilométeren át egy kamion szélárnyékában haladt, behajtotta az oldalsó tükröket, és az ablakokat sem húzta le, hiába volt nyári meleg. Így a 60 fokra felforrósodott beltérben küzdötte végig csigatempóban magát a 174 kilométeres távon, a lejtőkön kigurulva, üresbe kapcsolva a sebességváltót. 

Egy kaposvári autójavító műhelyben még némi motoroptimalizálást is kapott a gép a verseny előtt, lehet, ez volt a kulcs, mert a korabeli cikkben sejtelmesen csak annyit árultak el, hogy a szerelők a „kívánt szintre szabályozták” a beállítási értékeket, jelentsen ez bármit. 

Érdekesség, hogy a távot Maruzsi László autóversenyző is megtette, szintúgy egy szériagyártású Suzuki volánja mögött. A mezőny után egy órával indult, de megelőzött mindenkit, és még így is hétliteres átlagfogyasztással zárta a futamot.