Már nyáron, a csapadékmentes időszakban is negatív rekordokat döntögetett a Duna vízállása, Budapestnél például a 31 cm-es vízszint jelentette az új csúcsot. Elő is került, illetve láthatóvá vált egy csomó érdekesség, melyet eddig a folyó jótékonyan rejtett.
A hőség azóta eltűnt az életünkből, de a csapadék nem igazán érkezett meg. Ez azt eredményezte, hogy cikkünk írásakor a fővárosban a 0 cm körüli értéket nyalogatja a víz a mércén. Az a kevéske víz, ami a folyóban maradt, jóval tisztább is, mert a Duna kevesebb hordalékot mos be a partról.
Eme két tényezőnek köszönhetően a már nyáron is észrevehető Ferenc József-híd maradványai még észrevehetőbbé váltak. Szabályosan kivehetőek a Szabadság híd alatt fekvő romok, sőt, egy-két fémrész igencsak közel van a vízfelszínhez. A látványosság azonban veszélyeket is tartogat: a vízszint olyan kritikusan alacsony, hogy a nagyobb hajókban akár sérüléseket is okozhat az egykori átkelő, illetve ami maradt belőle.
A mai Szabadság-híd előtt a mai Szent Gellért tér és Fővám tér közti hidat 1896. október 4-én adták át, és az akkori uralkodó után Ferenc József-hídnak keresztelték el. Már ezen az átkelőn is volt villamosvágány, kivilágítását pedig elektromos lámpákkal és gázégőkkel vegyesen oldották meg.
A képre kattintva galéria nyílik a Ferenc József-hídról!
Az átkelő végzetét a második világháború hozta el. 1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta. A robbanótölteteket a középső hídnyílásban helyezték el, így a szélek valamelyest megmaradtak. A helyreállítás 1946 tavaszán kezdődött el, és augusztus 20-án már meg is nyitották a forgalom számára.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
